„Ő pedig így szólt hozzájuk: ’Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!’” Mk 6,31a

Mai modern kultúránkban a pihenés művészete elveszni látszik.

Régimódi értékét lecseréltük hektikus, gyors ritmusú, nyaktörő iramú életmódra. Lelkesedésünk szétesik közben, vérnyomásunk magasra szökik. A másoktól kapott, sürgősnek ítélt elvárásokon túl tarthatatlan mennyiségű feladatot gyömöszölünk önszántunkból is a nap 24 órájába.

A fáradtságtól és frusztráltságtól kimerülten bármit megadnánk, hogy a minket agyonnyomó teher lekerüljön rólunk.

A pihenés nem látszik válaszható alternatívának. Talán örökre elbúcsúzhatunk az olyan időbeosztástól, amely be merészeli iktatni egy napba – vagy hétbe, hónapba, esetleg az évbe – a pihenést?

Mikor sajátos küldetésre indította tanítványait (Mk 6,7-11), Jézus nem titkolta, hogy nehéz kaland előtt állnak. Az emberek elutasítják őket, nem hallgatják meg mondandójukat, nem fogadják be őket házukba. Ha valami fellelkesíti őket, azonnal számos reális ok merül majd fel meghátrálásra, csüggedésre. Igen, hatalmat kapnak a bűnbánat hirdetésére, ördögűzésre, gyógyításra, az örömhír terjesztésére, de ez fizikai, lelki, szellemi kimerüléssel fog járni. és amikor végre hazatérnek, az emberek továbbra is jönnek hozzájuk, hogy még evésre sem marad idejük (31b).

Ezért visszatértük után Jézus első határozott parancsa hozzájuk a pihenésre szól: „Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” (Mk 6,31a).

Nem kérés volt. Nem baráti jótanács. Jézus parancsa volt. Ezt fogjátok tenni, fiúk. Sok mindenen mentetek keresztül. És még nagyon sok van hátra. Most viszont a pihenés ideje van. Gyertek és pihenjetek. Legalább egy kis ideig.

Lelkiismeretfurdalást érzel, ha elvonulsz kikapcsolódni, újratöltekezni? Úgy érzed, valamit elszalasztasz, ha nem töltöd fel tennivalókkal határidőnaplód minden sorát? Félsz, hogy világod megáll forgásában, ha pár percre kiszállsz? Elveszíted versenyelőnyödet, ha nem nyújtasz minden percben maximális teljesítményt és hatékonyságot?

Halld meg hát Megváltód hívását egy helyre, ahol kegyelem árad, feltölt a Lélek, ahol az irgalom elrendezi benned az élet felgyűlt terheitől túlfeszített, megnyomorított darabkákat. A sorrendből félretolt, javításra szoruló prioritások és kapcsolatok itt felépülnek, helyükre kerülnek.

A pihenés nem a lusták mentsége, hanem a szorgalmasok bölcs befektetése. Azoknak van szükségük rá, akik elkötelezték magukat Jézus Krisztus aktív szolgálatára és követésére, és nem akarnak az állandó rohanás és sürgős elfoglaltság zsarnokságának rabszolgái lenni. Ha a pihenés megkapja az őt megillető helyet a magunk és szeretteink életében, újra átélhetjük a derűt és örömöt, amiről már végleg lemondtunk.

Uram, segíts elfogadnom irgalmadat. Irányítsd Feléd tartó lépteimet, és segíts újra rátalálnom a pihenésre, hisz Te magad parancsoltad, hogy életem része legyen. Jézus nevében, Ámen.

Priscilla Shirer: Come and Rest; Daily Devotion, ; https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/come-and-rest; kép:pinterest.com, fordítás:eszmelkedesek.blogspot.hu