Úgy érzed, mindig harcolnod kell valakivel, vagy valamivel? Mindannyiunk életében vannak csaták. De ha Istenbe vetjük a bizalmunkat és hagyjuk, hogy Ő harcolja a csatáinkat, akkor Ő győzelemre vezet. A Bibliában Jósáfát példáján keresztül láthatjuk ezt. Nézzük meg a 2 Krónikák 20:1-3-at.

Az első vers szerint Jósáfátnak sok ellenséggel kellett szembenéznie: „Történt ezek után, hogy hadba vonultak Jósáfát ellen a moábiták, és az ammóniták a meúniták egy részével együtt.” Josáfát ellenségeit valamilyen „-iták”-nak hívták. Nekünk is megvannak manapság az „-itáink”. Lehet, hogy a pénzügy-iták vonultak hadba ellened. Vagy a betegség-iták. A különféle ember-itákról nem is beszélve. Ott vannak a morgós szomszéd-iták, vagy a borzasztó főnök-iták. De megtámadhat az egyedüllét-ita, vagy a zűrzavar-ita. Úgy tűnik az ellenségeink listája végtelen.

De ha szembe kerülünk az ellenséggel, akkor mit tehetünk, azon kívül, hogy harcolunk? A 2-3. versben nézzük meg, mit tett Jósáfát: „Amikor megérkeztek, és jelentették Jósáfátnak, hogy a tenger túlsó széléről nagy sokaság jön ellene… megijedt Josáfát.” Úgy tűnik, a félelem egy teljesen természetes válaszreakció, ha rossz hírt hallunk. Azonban nem kell behódolnunk a félelemnek, csak azért mert belénk lopódzik. Nem kell hagynunk, hogy a félelem kontrolláljon minket. A félelem miatt meghátrálunk, és nem fejlődünk. Meg kell tanulnunk tovább lépni a félelem ellenére.

Pontosan ezt tette Jósáfát. A 3. vers így folytatódik: „elhatározta (elszántan, mintha életbevágó szükség lenne), hogy az Urat keresi; és böjtöt hirdetett egész Júdában” (angolból fordítva – AMP Bible). Nézzük csak meg közelebbről… Jósáfát nem rohangászott emberekhez tanácsért. Elhatározta, sőt eltökélte, hogy az Urat fogja keresni.

A Kolossé 3:2 azt tanítja: „Határozzátok el, és tartsatok is ki elhatározásotokban, hogy az odafennvalókkal (feljebb való dolgokkal) törődtök, ne a földiekkel” (angolból fordítva – AMP Bible). Ez azt jelenti, hogy már előre el tudjuk határozni, hogy egy adott helyzetben mit fogunk tenni, így ha eljön az ideje, helyesen fogunk cselekedni. Például megkérdeztem a férjemet, aki odavan a golfért, hogy mi lesz, ha valami miatt nem fog tudni golfozni. Azt válaszolta: „Már eltökéltem magamban, hogy ha már nem golfozhatok, egyszerűen nem fog érdekelni.” Ez bölcs kijelentés.

Ha legközelebb problémával kerülsz szembe, tedd azt, amit Jósáfát is tett: tökéld el, hogy megingathatatlan maradsz, és ne félelemből reagálj. Legyen az első reakciód, hogy Istent keresed, és azt, amit Ő mond a helyzetedről. Az a jó hír, hogy nem kell félned a problémától, mert Isten veled van.

Milyen ellenséggel kell ma szembenézned? Talán az egyedüllét, és a gonosz azt hajtogatja, hogy „Senki sem szeret téged. Ezért vagy egyedül.” Mondd azt: „Ez hazugság! Isten velem van. Azt mondta, hogy soha nem fog elhagyni, és tudom, hogy bízhatok a szavában.”

Vagy, lehet, hogy aggasztó pénzügyek formájában jön az ellenség, és ilyeneket mond: „Nem fogod tudni kifizetni a számláidat. Bele fogsz fulladni az adósságba.” Irányítsd az elmédet Krisztusra, és bízz az Ő gondoskodásában. Elmélkedj olyan igéken, mint például a Filippi 4:19: „Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található. Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van” (Egyszerű fordítás).

Nem kell hagynod, hogy ezek az ellenségek tönkre tegyenek. Határozd el, hogy Istenben bízol, és hiszel az Ő szavában. Mondd ki hangosan: „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket” (Róma 8:37). Krisztusban hatalmad van az ellenség felett, bármit is hoz ellened.

Csak tedd, amit Jósáfát is tett.

Bízd a csatát Istenre és Ő győzelemre fog vinni.

Joyce Meyer