„Teljes figyelmeteket arra fordítsátok, mit tesz Isten most, és ne izgassátok magatokat amiatt, hogy mi lesz vagy nem lesz holnap.” Mt 6,34a (MSG*)

Emlékszem, mikor egyedülálló voltam, a vasárnap volt a hét legnehezebben elviselhető napja. Főleg az istentisztelet utáni időszak.

Ugyancsak egyedülálló barátaimnak a családdal volt közös programjuk. Nekem nem lehetett, én 9 órányi távolságra éltem az enyéimtől.

Ezért hát, mialatt átsétáltam a parkolón, néztem a fiatal anyukákat, akik egymás gyerekeinek vasárnapi iskolai rajzait csodálták, és azt gondoltam, az ő életük teli van áldásokkal.

A kézen fogva sétáló idős pár láttán arra gondoltam, milyen szerencsések, hogy ilyen derűs, könnyű életük van.

Ha egymást átkaroló fiatal pár mellett mentem el, szerencsésnek tartottam a lányt, mert érezheti, hogy szeretik.

Aztán elértem a kocsimhoz azzal a meggyőződéssel, hogy a boldogság, a teljesség, a megelégedettség a jövő zenéje, amit akkor fogok átélni, ha eljutok ahhoz az életmódhoz, amire annyira vágyom. Figyelmem arra irányult, ami lehetne majd, és nem a közvetlen jelenben kerestem Isten keze nyomát –, ahogy mai alapigénk, a Mt 6,34 javasolja.

Ó, mennyire szeretnék odaülni akkori, egyedülálló önmagam mellé az autóba, és elmondani neki az életadó igazságokat, amiket azóta megtanultam!

1. A magányosság nem oldódik meg attól, hogy emberekkel veszed körül magad.

Nagyszerű dolog, ha van, akivel beülj ebédelni valahová istentisztelet után. Csodálatos, ha ott van körülötted a család. De mindez nem szünteti meg a magányosság érzését úgy, ahogy képzeltem.

A legmagányosabb nők, akiket ismerek, jegygyűrűt hordanak az ujjukon.

Meg kellett tanulnom anélkül örülni az életnek, hogy függenék valakitől, aki reményem szerint megtölti örömmel a napjaimat. Ha eljutok ide, akkor én magam vihetek örömöt másoknak. Én kezdeményezhetem az érdekes beszélgetéseket. És jobban meg tudom válogatni, ki az, akivel jóban lehetek.

Mivel szeretsz foglalkozni, tevékenykedni, mit szeretsz alkotni, kutatni? Fordítsd arra magányos perceidet. Tegyél szert életre szóló élményekre, mialatt kedvteléseiddel foglalkozol. Az életteli emberek vonzanak másokat.

2. Tanulj kapcsolati baklövéseidből.

Ha kicsit jobban figyelek, észrevehettem volna az ismétlődő mintákat zátonyra futott kapcsolataimban. Kapcsolati küzdelmeim hamar előbukkantak a házasságunkban is.

Ha időben felfedezem saját hozzájárulásomat a barátságok megfenekléséhez, alkalmasabbá tehettem volna magam a házasságra, még mielőtt a férjemet megismerem.

Fejlődhettem volna például abban, hogy egy picit vissza tudjam fogni spontaneitásomat, hogy időben jusson eszembe, nem mindenki szeret társalogni korán reggel, és hogy nem kell mindent azonnal a szívemre venni. Hogy csak néhány lehetőséget említsek.

Mindenképpen arra biztattam volna egyedülálló önmagamat, hogy tanuljon, tanuljon, tanuljon a konfliktusaiból.

3. Ne számíts tökéletességre.

Azok az emberek, akiket vasárnapi magányos sétáimon láttam, nem éltek tökéletes életet. Voltak tökéletes perceik tökéletlen kapcsolataikban.

Az anyukák nem voltak tökéletes anyukák. A párok nem voltak tökéletes párok. Egy család sem volt tökéletes család.

Igen, az eszemmel jól tudom ezt. De a szívem gyakran még mindig beleesik a tökéletesség csapdájába, és elszalasztja azt, ami igazán jó.

Magányos lélek, tudd, hogy a tökéletesség nem létezik az örökkévalóság innenső oldalán, és igencsak kimerítő valami nemlétezőnek a hajszolása.

Nézd a kapcsolataidat a kegyelem lencséjén át. Ne azt kérdezd magadtól, hogy „Vajon ez az a tökéletes kapcsolat, amire vágytam?” hanem azt, hogy „Ő az, akivel kölcsönösen áldást tudunk nyújtani egymásnak?”

Ma már nem a vasárnap a legnehezebb nap a héten. De ez nem azért van, mert férjhez mentem, és gyermekeim születtek.

Hanem azért, mert végre megtanultam, hogyan adhatom az örömöt, amit át akartam élni, hogyan lehetek egészségesebb, és mert abbahagytam a tökéletesség hajszolását.

Uram, teljes figyelmemet arra akarom fordítani, hogy mi az, amit ma teszel az életemben. Segíts megőriznem a helyes perspektívát, ahogy terveimet és jövőmet a Te kezedbe helyezem. Ámen.

(Lysa TerKeurst: 3 Things I Wish I’d Known When I Was Single, Encouragement for today, 2015.03.19