SZINTE HIHETETLEN, HOGY VALAKI ENNYIRE TUDATLAN
"Kicsoda vagy, Uram?" (Csel 26,15)
"Rajtam
volt erős keze, hogy tanítson engem" (Ézs 8,11). Ha az Úr beszél, akkor
nincs kibúvó, mert szava úgy hat ránk, hogy rabul ejti egész
értelmünket. Szólott-e már az Úr valaha egyenesen neked? Ha igen, akkor
nem érthetted félre: olyan bensőséges türelemmel szólt, mégpedig a
neked legérthetőbb nyelven: nem a füleden, hanem életkörülményeiden
keresztül.
Istennek szét kell rombolnia saját meggyőződésünkbe
vetett erős bizakodásunkat. - "Tudom már, ezt kell tennem!" Ilyenkor
csendül fel Isten hangja és lesújtva ismerjük fel tudatlanságunk
mélységét. Az mutatja, mennyire nem ismerjük Őt, ahogyan neki szolgálni
akarunk. Ha nem az Ő Szellemében szolgálunk neki, megsebezzük Őt. Ha
érte ügyvédkedünk, igényeit pedig a Sátán szellemében ferdén
értelmezzük, szavaink helyesen hangzanak, de az ellenség szelleme van
bennünk. "Megdorgálta
őket és ezt mondta: Nem tudjátok, milyen szellem van bennetek" (Lk
9,55). Az 1Korintus 13 írja le, hogy milyen a mi Urunk Szelleme. Nem
üldöztem-e Jézust azzal, hogy túlbuzgó elhatározásomban a magam módján
szolgáltam neki? Ha úgy érzem: a kötelességemet teljesítettem, és mégis
megsértettem Őt, akkor biztos lehetek benne, hogy nem az volt a dolgom,
mert az nem az Ő szelíd, csendes Szellemét erősítette meg bennem, hanem
az önelégültség szellemét. Azt képzeljük, hogy minden kellemetlen dolog
kötelességünk. De mi köze van ennek Urunk Szelleméhez? "Hogy
teljesítsem a Te akaratodat, ezt kedvelem, én Istenem" (Zsolt 40,9).
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
Kommentáld!