1. nap: Hol van az én „boldogan éltek, míg meg nem haltak”-om?

Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, a ki hűséggel hívja őt.

145. Zsoltár, 8.vers

Nem egyszerű megélni egy váratlan élethelyzetet, különösen akkor, ha hozzám hasonlóan te is szereted a kiszámítható dolgokat. Ha te is szereted, ha minden a terv szerint halad, és legszívesebben mellőznél minden változást vagy csalódást, ami megremegteti a terveidet. 

A valóság azonban teljesen más, hiszen az élet kiszámíthatatlan. Folyamatosan belefutok ebbe a realitásba, ahogy egy váratlan és fájdalmasan, hosszan elhúzódó időszakomat élem meg éppen. 

Gondolom, köztetek is vannak, akik éppen egy nem tervezett életkörülményben találjátok magatokat, és bizonytalanok vagytok, mit tartogat számotokra az új év. 

Lehet, hogy a munkahelyeden nem érzed magad a helyeden, és úgy gondolod, hogy Isten másfelé akar vezetni téged, de még nem látod pontosan az utadat? Így hát minden nap, ahogy besétálsz az irodába, és ledolgozod a munkaóráidat, érzed, hogy a szíved nincs benne a mindennapi tevékenységedben, azért, mert nem ott vagy, ahol Isten látni és használni akar téged. 

Vagy lehet, hogy azt látod, hogy körülötted mindenki szerelmes, és esetleg éppen a házasságát tervezgeti, úgy, ahogy te is szeretted volna. De az a személy, akit pár hónapja megismertél, azt gondoltad, hogy ő az igazi, - még a barátaidnak is bemutattad már,- és a "nagy ő" kezd elhidegedni tőled. Te pedig nem érted a miérteket, pánikolsz, mert, ahogy szeretnél közeledni hozzá, rendbe tenni a kapcsolatotokat, ő egyre inkább elhúzódik tőled... 

Ezernyi szituációt tudnék még felsorolni, amelyek leírnák a bizonytalanság, a félelem, a fásultság érzését, azért, mert az életed nem úgy alakult, ahogy szeretted volna...

Akármiben is vagy éppen, valószínűleg úgy gondolod, hogy nem tudsz a helyzeteden változtatni, egyszerűen túl kell élned a történések valóságát. 

Mert tényleg van olyan élethelyzet, amikor a bizonytalanságot kell megélned. 

Az ÚR nyilvánvalóvá teszi Igéjében, hogy nem mindig alakul kívánságunk szerint az életünk: 

„ A világon nyomorúságotok van, „ (János ev. 16:33b) 

„elég minden napnak a maga baja." (Máté ev. 6:34b) 

A „bajban” lenni fárasztó, a bizonytalanságban élni, félelmetes, épp ezért gyakran azon igyekszünk, hogy a körülményeinket könnyebbé tegyük. Azt gondoljuk, ha túljutunk egy adott életszakaszon, akkor végre az életünk mederbe kerül, és a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”, végre feltűnik életünk vásznán, amint éppen a naplementébe szökkenünk. 

De belegondoltál már abba, hogy lehet, hogy a csalódottságod megszűnése, és életed mederbe kerülése a lehető legrosszabb dolog lenne, ami veled történhet? 

Gondolkodtál már azon, hogy talán a bizonytalanság időszaka a segítségedre van, érted van, és nem a bántásodra? 

Emlékszel még az előző versekre, amit együtt olvastunk? Lássuk őket még egyszer, most már a teljes szövegkörnyezetükben: 

Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." (János 16:33) 

De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." (Máté 6:33-34) 

Annak érdekében, hogy békességünk legyen a körülményeink ellenére, az ÚR mellett kell maradnunk. Sokszor azt gondoljuk, hogy a békességre kell törekednünk, ez az elérendő célunk. De ennek nem így kellene lennie, hiszen ez a békesség nem a cél, hanem sokkal inkább a gyümölcse az Úrral megélt élethelyzetnek, az Úrba kapaszkodó mentalitásnak. 

Bárcsak azzal biztathatnálak, hogy minden a reményeid szerint fog alakulni az életedben. De sajnos ezt nem tehetem. Egy ígéretre azonban rá tudom irányítani a figyelmedet, és ezt a 145. Zsoltár 8. verse fogalmazza meg: Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, a ki hűséggel hívja őt. 

A következő napokban, ahogy haladunk végig ezen a sorozaton, kiáltsunk együtt Istenhez, elhatározva, hogy a nehéz életszakaszunk egy Istennek szentelt, Vele szorosan megélt időszak lesz. És döntsük el magunkban, hogy észrevesszük a jót, még ebben az embert próbáló időszakban is. Azért, mert ahol Isten jelen van, ott áldás fakad. 

Atyám, Istenem! Örökké hálás vagyok a Jelenlétedért, és mindazért, amit megtapasztalhatok, amikor nálad megpihenek. És ez sokkal többet ér annál, mintha minden megoldódna az életemben. Szükségem van Rád, Atyám. Jézus nevében, Ámen

(Forrás:

5 Days to Knowing God is Close By Lysa TerKeurst

DAY 1: Where Is My Happily Ever After?