A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. (Róm 12,12)
Hazafelé igyekeztem egy állásinterjúról, az otthonomtól több száz kilométernyire. Éjfél után az öreg autóm felmondta a szolgálatot. Észak-Karolina egyik városánál jártam, teljesen egyedül. Autóm nyitott motorházteteje felől jövő vízgőz és forró motorolaj illatát éreztem, és azon aggódtam, mi legyen most a következő lépés.
Legelőször is felidéztem magamban a Miatyánk szavait.
A gyermekként megtanultak könnyen előjöttek, és tudtam, Isten kezében vagyok.
Várakoztam a sötét éjszakában az út szélén, amikor egy rendőrjárőr állt meg mellettem. Sikerült beindítanunk az autót, és elkísért egy motelbe, ahol megszállhattam éjszakára.
Reggel a tulajdonos elirányított egy műhelybe, a szerelő pedig útbaigazított egy gyógyszertárba, ahová a nővérem pénzt tudott átutalni. Két kilométert gyalogoltam odáig.
Amint a pénz megérkezett, a gyógyszerész visszafuvarozott a műhelybe.
Amikor azzal küszködünk, hogyan találjuk meg az imádsághoz megfelelő szavakat, felidézhetjük a Miatyánk szavait:
"Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma". Esetemben a Szentlélek munkálkodott mindazokon a személyeken keresztül, akikkel találkoztam, s akik megadták a szükséges segítséget.
Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy a szükség idején embereket küldtél segítségünkre. Add, hogy mi is ilyenek lehessünk mások számára. Ámen.
Hogyan lehetek ma válasz valaki imádságára?
Lawrance DeToma (New Yersey, USA)
Kommentáld!