május 18.
KEDVES DOLOG
"Huszonöt esztendõs korában kezdett Amásia
uralkodni Jeruzsálemben... És kedves dolgot cselekedett az Úr elõtt." 2Krónika
25,1-2
Amásia olyan király volt, aki kedves dolgot cselekedett az Úr
elõtt. Mindannyiunk életében az egyetlen komoly kérdés, hogy amit teszünk,
kedves-e Istennek? Emberek elõtt cselekszünk olyat is, ami nem tetszik nekik. De
vajon Isten szemszögébõl nézzük-e a dolgokat? Lehet, hogy a hívõk mind
elégedettek volnának vele. De vajon Isten elégedett-e? Olyan komoly csengése van
ennek a mondatnak, hogy Amásia kedves dolgot cselekedett az Úr elõtt! Apjának,
Joásnak ugyanezzel a mondattal kezdõdik az élete: "És cselekedett Joás az Úr
elõtt kedves dolgot..." Joástól tanulhatott a fia. Gyermekeink vajon tanulhatnak
életünkbõl, cselekedeteinkbõl? Milyen hatások érik õket? Vannak-e olyanok, akik
életünk hatása alatt indulnak el? Joás életében az is kedves dolog volt Isten
elõtt, hogy minden pénzt arra szánt, hogy Isten házának romlását kijavítsák.
Isten háza az övéi, az Õ gyülekezete. Ha a gyülekezet megépül, akkor magától
megépül a templom is. Ezékiás a papoknak mondotta: tisztítsátok meg mag atokat,
mielõtt elkezditek a munkát. A papokon kell kezdeni, aztán a hívõ népen, azután
az épületen. Ez a kedves dolog Isten elõtt. A Szentlélek élõ kövekbõl épít
házat. Ha az élõ kövek szétszóródtak, ha nincs egység, szeretet, hiába
építkezünk külsõleg. Nézzünk szembe vele, hogy mit teszünk Isten rendje szerint.
Amit teszünk, az Õ gondolatai és akarata szerint tesszük? Amásia azzal is kedves
dolgot cselekedett az Úr elõtt, hogy lerontotta a
bálványokat.
Kapcsolódó bejegyzések:
Az odaszánt értelem.
Az odaszánt szív.
Az odaszánt fül.
Diotrefesz.