"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély.” 

1Kor 13,4

Nehéz időszakban kezdtük házasságunkat Monty-val. Tizenegy hónappal az esküvőnk előtt szörnyű támadás áldozata lettem. Kevesen éltek meg olyan félelmet és kétségbeesést, ami a szívemben lakott.

Nehezemre esett az intim együttlét. Iszonyatos emlékeket ébresztett. Próbáltam „jó feleség” lenni, boldoggá tenni a férjemet, de egyszerűen képtelen voltam.

Ám szükségem volt Monty-ra. Emésztett a rettegés. Ő volt a biztonságom. Borzasztóan féltem egyedül otthon. Amikor tehát elment kosarazni vagy egy étterembe a barátaival, mindig gyötörtem miatta, sírtam, és számon kértem, miért nem rak engem az első helyre.

Komoly veszélybe sodortam ezzel a házasságunkat. A nappalok nehezek voltak, az éjszakák túl hosszúak. Elkezdtem gyanakodni, hogy Monty másutt keres vigasztalást, társaságot. Feltámadt lelkemben a féltékenység, és minden távol töltött percéről tudni akartam, hol volt, kivel volt. Amikor nem sikerült elérnem, bepánikoltam. Mindenféle helyeket és helyzeteket képzeltem el, amiket nem kellett volna. A féltékenység át meg átszőtte a szívemet.

Tudtam, hogy ez így nem helyes. Sőt romboló. De nem tudtam úrrá lenni rajta. Ahogy a féltékenység gyökeret eresztett, rögeszmémmé vált, és ontotta elmémbe a hazugságokat.

Férjemmel eltávolodtunk egymástól. Végső kétségbeesésemben térdre estem, és könyörögtem Istenhez, segítsen rajtam.

Neki hála, megmutatta a megoldást, hogyan szabadulhatok meg a féltékenység kötelékéből: úgy, hogy Őt fogom szeretni. Ahogy egyre közelebb kerültem Istenhez, a féltékenység fokozatosan engedett.

Isten felnyitotta szememet, hogy másként tekintsek Jézusra: Szabadítómként és „első szerelmemként”. Mindaddig Monty-ban találtam meg a szerelmet és a biztonságot. Olyan kétségbeejtően szükségem volt rá, hogy tőle vártam, hogy szabadítóm legyen, védelmezőm a világban lévő rossz ellen. Mindennél jobban kellett nekem, és csak mellette éreztem biztonságban magam.

Ebből egy nagyon egészségtelen kapcsolat született. Soha nem lenne szabad azt éreznünk, hogy „kell” a férjünk, a gyerekünk vagy bárki más, hogy nagyobb szükségünk van rájuk, mint Krisztusra. Az már kész irónia, hogy elvesztésétől való félelmemben úgy viselkedtem, amivel kiválthattam volna, hogy elhagy. Soha senki ezen a földön nem lehet a megmentőnk. Egyetlen Megmentőnk van, akinek a neve Jézus.

A gyógyulás akkor jött el, mikor megismerkedtem „első szerelmemmel”, védelmezőmmel, menedékemmel, erős bástyámmal. Ez a felismerés helyre tette a házasságomat. Ahogy Isten elfoglalta az őt megillető helyet szívem trónusán, Monty is elfoglalta a neki járó helyet. Drámai fordulat következett be a házasságunkban.

Természetesen, soha nem akarom elveszíteni Monty-t, de megtanultam, hogy képes lennék nélküle élni, mert Isten ott ül az Őt megillető helyen, szívem trónusán. Ő az első szerelmem. Férjem és gyermekeim az Ő nagylelkű, csodálatos ajándékai számomra.

Mennyei Atyám, köszönöm hatalmas szeretetedet és hűségedet. Add, hogy vegyem észre, ha van valaki vagy valami, aki elfoglalja a helyet, ami Neked jár a szívemben. Segíts Szentlelked erejével, hogy Téged, és csak Téged helyezzelek az első helyre. Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében kérem ezt Tőled, Ámen.