A sajtóközleményben, melyet az alábbiakban teljes terjedelmében közzéteszünk, Urbán Erik OFM csíksomlyói templomigazgató a szentév különleges kegyelmi idejére hívja fel a figyelmet.

 
Légy az irgalmasság arca!

Zarándok Testvérem, aki a 2016-os csíksomlyói pünkösdszombati nagybúcsúra készülsz elzarándokolni, az Úr adjon neked békességet!

Szentatyánk, Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévében szorgalmazza, hogy az egyes egyházmegyékben is nyissák meg az irgalmasság kapuit. Ez a nyitott szent kapu fogad a csíksomlyói kegyhelyen is, amelyen keresztülhaladva jutsz el az irgalmasság anyjához, akit idén így köszöntesz Csíksomlyón: „Üdvözlégy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!”

Ezek a nyitott kapuk jelzik számodra, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten irgalmasságának megtapasztalásától. Ezen a kapun nemcsak az igazak, a jók, a tiszták léphetnek be, hanem mindazok, akik vágynak arra, hogy az Atya átölelje őket. A zarándoklatod ideje alatt szánjál időt arra, hogy élettörténetedet átgondolva gyűjtsd össze azokat a jeleket, eseményeket, amelyek az irgalmas Atya cselekvésére utalnak életedben! Saját üdvtörténetedet írod meg, eljutva hálás szívvel annak belátására, hogy veled is számtalanszor irgalmat gyakoroltak. Ez a tapasztalat tesz képessé arra, hogy irgalmas legyél, mint az Atya, tudjál megbocsájtani és irgalmazni felebarátodnak és önmagadnak. Az irgalomnak a jele és gyümölcse a kölcsönös bizalom lesz, amely minden kapcsolatnak az alapja.

Az irgalmasság szentévében történő zarándoklatod képessé tesz arra is, hogy kiengesztelődjél a teremtett világgal és a történelemmel, hiszen naponta számos olyan esemény vesz körül, amelyekre irgalommal kell tekintened. A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét. Majd sorra teljesítve a búcsú elnyerésének feltételeit, átlépve az irgalmasság kapuját, ha szükséges, elvégzed szentgyónásodat, szentáldozáshoz járulsz, megvallod hitedet, és a Szentatya szándékára imádkozol.

Zarándok Testvérem! Az irgalmasság szentéve a kegyelem különleges ideje, ezért testileg-lelkileg már otthon készüljél a zarándoklatra! Legyen benned a vágy, hogy az „ölelésben” megtapasztalva Isten irgalmasságát, amely Jézus Krisztusban öltött arcot, a búcsúról otthonodba hazatérve légy ennek az arcnak a visszfénye felebarátaid számára, gyakorolva az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, amelyek aktuálisak, konkrétak, vagyis legyél életed minden napján irgalmasan igazságos!

Urbán Erik csíksomlyói templomigazgató



A zarándoklat liturgikus programja

• Május 13-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.

• Május 14-én, szombaton a délután fél 1-kor kezdődő ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetít – Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke mutatja be. Szentbeszédet mond a búcsú egyetlen meghívottja, Csintalan László kanonok, főesperes, csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános.

A búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő menet délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom-oltárhoz.

Reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. Az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.

• Május 15-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.

• Május 16-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.



A pünkösdi búcsú szónoka

Csintalan László tiszteletbeli kanonok és főesperes, csíkdelnei és csíkpálfalvi plébános 1950. április 11-én született Csíkszépvízen ötgyermekes családban. Általános és középiskolai tanulmányait a mai Márton Áron Gimnáziumban végezte. 1969-ben érettségizett, és ugyanebben az évben jelentkezett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára. 1975-ben szentelte pappá Isten szolgája Márton Áron püspök.

Papi pályájának állomáshelyei a következők voltak: 1975–1978 között a brassó-belvárosi, 1978-tól 1980-ig a kolozsvári Szent Mihály-plébánián szolgált segédlelkészként, 1980-ban Brád plébánosa lett, 1981–1987 között a Csernakeresztúrhoz tartozó Piskitelepen a madéfalvi veszedelemkor Bukovinába került és onnan 1911-ben visszatelepített székelyeknek volt a lelkipásztora. 1987–88-ban Besztercén, ’88–89-ben Madéfalván volt plébános. 1989-ben Bálint Lajos érsek úr (akkor még segédpüspök) előbb a Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskola magyartanárának, majd a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben az iskola igazgatójának nevezte ki, 1991-ben pedig az induló római katolikus líceumi szemináriumok tanfelügyelője is lett. 1996–2007 között Sepsiszentgyörgyön a Szent Gellért-plébánia plébánosa volt, közben 2002-től 2007-ig a sepsi-barcasági főesperesi kerület főesperesi tisztségét is betöltötte. 2007-től 2009-ig a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia lelkipásztora, egyben a maros-küküllői főesperesi kerület főesperese volt. 2009-től Csíkdelne és Csíkpálfalva plébánosaként szolgál. Papi jelmondata: „Szeretettel szolgáld Istent és embertársaidat!”

Forrás és fotó: Erdélyi Ferences Sajtóközpont

Magyar Kurír