Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilikában lévő częstochowai Fekete Madonna kegykép másolatát június 30-án szentmise keretében megkoronázta, az eredeti kegykép koronázásának 300. évfordulóján.
KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A kétnyelvű szertartáson jelen volt Kövér László házelnök, Stanisław Karczewski, a lengyel szenátus elnöke, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A bazilika már jóval a szentmise előtt zsúfolásig megtelt lengyel és magyar zarándokokkal, hazánkban élő lengyelekkel, hazájuk különböző tájegységeinek népviseletébe öltözött fiataljaival, akik imádságukkal, énekükkel köszöntötték a Szűzanyát.
Amikor az asszisztencia és a koncelebráló papok után Erdő Péter bíboros, Wiesław Lechowicz püspök, a Lengyel Püspöki Konferencia lengyel emigráció lelkipásztori felügyeletéért felelős küldötte, valamint Snell György esztergom-budapesti segédpüspök az oltárhoz vonultak, a főpásztor köszöntötte az egyházi és világi méltóságokat, a megjelent lengyel és magyar zarándokok népes csoportját és a fiatalokat. Mint mondta azért jöttek el ilyen sokan az ünnepre, hogy a częstochowai Szűzanya megkoronázásának részesei lehessenek. Azt a Szűzanyát ünnepeljük most – folytatta a bíboros, aki a lengyeleknek és a magyaroknak is királynéja, ezért a két nép joggal érezheti a másikat testvérének. Hozzátette: a koronázás elismerése annak, hogy Máriát mindkét nép királynőjének tekinti, aki nem csupán példaképünk, hanem lelki vezetőnk is. Éppen ezért minkét nemzet nyugodtan rábízhatja gondjait, kérheti közbenjárását.
A lengyel nyelven elhangzó szentleckét követően magyarul és lengyelül olvasták fel az evangéliumot, mely után Erdő Péter bíboros mondta el homíliáját, melyet teljes terjedelmében közlünk:
1. Örömmel koronázzuk meg a mai szentmisében a czestochowai Fekete Madonna képének másolatát, a lengyel egyház és állam képviselőinek és a zarándokok népes csoportjának jelenlétében.
2. A Fekete Madonna híres kegyképe a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: igazi szép, klasszikus hodegitria ábrázolás. Ez az egyik legkedveltebb bizánci madonnatípus volt. A Szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő gyermek jobb kezét áldásra emeli, baljában pedig írást vagy könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, vagyis ránk figyel.
A hodegitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az úton. Az eredeti bizánci tisztelet egy csodálatos forráshoz kapcsolódik, ahol a Szűzanya közbenjárására a vakok gyógyulást találtak. Az ő vezetőjük volt tehát a Szűzanya. De nem sokkal később, már III. Mihály császár (842-867) díszes templomot emelt azon a helyen, mely egészen 1453-ig állt, amíg a törökök el nem foglalták a várost. Ebben a templomban őrizték azt a Szűz Mária ikont, amely az egész birodalom hadi jelvénye volt. Mert mielőtt még a magyarok és más keresztény népek zászlójukra tűzték volna a Boldogságos Szűzanya képét, Bizáncban már a császárok hadjárataikra magukkal vitték ezt a szent ikont, és a győzelem után, a városba való ünnepélyes bevonuláskor Mária képét hordozták maguk előtt (Vö. SCHMUCK, N., Hodegetria, in Marienlexikon, hrsg. R. Baumer – L. Scheffczyk, III, St. Ottilien 1991, 220-221.).
Kommentáld!