Egy ezer éve alapított egyházmegyébe látogat el Ferenc pápa, aki június 1-jén Csíksomlyón celebrál szentmisét. A Szentszék és Erdély szoros kapcsolatáról, az elmúlt századok történéseiről Marton József egyháztörténész, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott oktatója nyilatkozott.

Az erdélyi püspökséget 1009-ben alapította Szent István király Gyulafehérvár központtal. A történelem során előfordult az is, hogy betöltetlen maradt a püspöki szék. Főegyházmegyei rangra csak 1991-ben emelték az erdélyi püspökséget. A római katolikus egyháznak óriási szerepe volt Erdély társadalmi alakulásában, főleg a középkorban. Az első hivatalos dokumentumok is, amelyek fennmaradtak, azok az egyházi okmányok, melyek a Szentszékkel való kapcsolatunkkal vannak összefüggésben – mondta Marton József.

A teológus, egyháztörténész a 12. századig visszamenőleg több olyan pápát is felsorolt, aki kiállt az erdélyi püspökség mellett. Megemlítette mások mellett III. Incét, a középkor legtekintélyesebb pápáját, aki több alkalommal is a gyulafehérvári püspöknek adott igazat joghatósági vitákban. Ugyanakkor kitért a pápák búcsúengedélyezéseire is, amelyeket a 13–15. század folyamán azoknak adtak, akik hozzájárultak a templomépítésekhez.

A csíksomlyói búcsút a 15. században, a Hunyadiak idején engedélyezte IV. Jenő pápa, aki 1444-ben körlevélben buzdította a híveket arra, hogy segítsenek a ferences rendnek a templomépítésben, és cserébe búcsút nyerhetnek, ha szentgyónáshoz és áldozáshoz járulnak. Marton József Erdély és a római Szentszék viszonya kapcsán kitért arra is, hogy a török betörések idején, a 15. század végén és a 16. század elején a római pápák mindegyike jelentős összeggel járult hozzá a védő vitézek zsoldjának fedezéséhez.

A fejedelemségek idején, János Zsigmond uralma alatt közel álltak ahhoz, hogy megszakadjon a kapcsolat a Szentszékkel, de végül megerősödött, főként Báthory Zsigmond uralkodása idején, aki közvetlen levelezőtársa volt a pápáknak. Marton József a 20. századi erdélyi püspökökről is szót ejtett, akiknek nagyon jó kapcsolatuk volt a római pápákkal. Példaként Majláth Gusztáv Károly püspököt emelte ki, aki közvetlen kapcsolatban állt XIII. Leó pápával és Szent X. Piusz pápával is.

Márton Áronról

A római katolikus egyházfő és Erdély viszonya kapcsán szó esett még a román államhatalommal megkötött szentszéki egyezményről is. Mint Marton József magyarázta, az 1927-ben megkötött konkordátummal (a római pápa és a világi hatalmak közötti egyezmény) a Szentszék igyekezett rendezni az egyházi kérdéseket a román államhatalommal, megkötése előtt sokáig folytak a tárgyalások, mivel a román hatalom több akadályt is gördített a kiegyezés útjába – a Szentszék a helyi közösségek érdekeit próbálta védeni.

Végül megszületett a konkordátum, amely ugyan főként a görögkatolikusoknak kedvezett, viszont nélküle rosszabb helyzetbe kerültünk volna, elsősorban a hitvallásos iskoláink miatt – magyarázta a teológus. Hozzátette, a Szentszék ettől függetlenül mindig számontartotta az erdélyi katolikusságot.

„Ez abban is megnyilvánult, ahogyan sikerült Márton Áront valósággal belopni a Gyulafehérvári Egyházmegye püspöki székébe, ami a pápai diplomácia nélkül nem lett volna lehetséges” – jegyezte meg Marton József, aki Márton Áron püspök életművének kutatója is egyben. Érdekességként hozzátette, hogy a bukaresti nunciust (pápai követ), aki püspökké szentelte, Márton Áron még abban az évben meghívta a csíksomlyói búcsúra, így idén lesz nyolcvan éve annak, hogy pápai követ jött el Csíksomlyóra, azelőtt soha nem járt nuncius a Mária-kegyhelyen.

Nyolcvan év után most megértük azt is, hogy maga a pápa látogat el ide, ez fontos üzenet számunkra – fűzte hozzá az egyháztörténész. Márton Áron kapcsán arról is beszélt, hogy amikor börtönbe vetették, akkor XII. Piusz pápa azonnal tiltakozását fejezte ki, és Márton Áron a későbbiekben, szabadulását követően is szoros kapcsolatban állt a pápával.

Noha nem ment el a második vatikáni zsinatra, mert nem akarta ezzel igazolni a hamis vallásszabadságot az országban, ugyanakkor az is félő volt, hogy ha elmegy, nem engedik már vissza az országba, viszont II. János Pál pápa nagyon értékelte tevékenységét – magyarázta Marton József. Az egyháztörténész említést tett Jakab Antalról is, Márton Áron utódjáról, aki szintén jó kapcsolatot ápolt Rómával. Közvetlenül a Szentszék alá tartozó érsekségi rangra 1991-ben került a gyulafehérvári főegyházmegye. A jelenlegi érseke Jakubinyi György.

Isteni gondviselés a pápalátogatás

Feltehetően az is hozzájárulhatott ahhoz, hogy június elsején Ferenc pápa Csíksomlyóra is ellátogat, hogy tavalyelőtt a Vatikán bukaresti nagykövete, Miguel Maury Buendía nuncius celebrálta a pünkösdi búcsúi szentmisét, és valószínűleg nagy hatással volt rá, amit ott átélt. Ugyanakkor a román állami vezetés is több alkalommal meghívta a pápát, amire idén mondott igent a Szentszék.

Marton József Ferenc pápát úgy jellemezte, mint akit a lelkipásztori érzék, a jezsuita spiritualitás szelleme hat át. „Assisi Szent Ferenc nevét választotta pápai névnek, ezzel is azt akarta kifejezni, hogy a szegény és elesett embereket szeretné segíteni” – tette hozzá.

Forrás és fotó: Székelyhon.ro

Magyar Kurír