"Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem,
gyógyíts meg, Uram, mert reszketnek tagjaim!"
(Zsoltárok 6: 3)
Meddig tart még?
Vannak olyan napok, amikor látszólag már nem bírjuk tovább. Minden szürke, a temérdek gond és probléma miatt úgy érezzük, mintha összecsapnának fejünk felett a hullámok. Ennek különböző okai lehetnek: egy sikertelen vizsga, egy tönkre ment barátság, vagy akár a saját magunkban való csalódás is. Felmerülhet bennünk ugyanez a kérdés a híreket nézve: meddig tart még?
Meddig kínoznak még, és ölnek meg gyermekeket?
Meddig lesz még ennyi igazságtalanság és szenvedés a világban?
Úgy tűnik, a zsoltárírónak is hasonló gondolatai voltak. Még ha pontosan nem is tudjuk, hogy milyen szenvedéseken kellett keresztülmennie (talán betegség, harc vagy éppen elkeseredés a saját bűnei miatt), azt láthatjuk, hogy ereje végén jár. Gondjait Isten haragjának következményeiként értékeli, melyet "a mennyből nyilatkoztat ki a emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen" (Róm. 1,18). Istenbe veti bizalmát, aki a gyengék, az elesettek és az erejük végén járók megsegítője. A tehetetlenségből és reménytelenségből bizalom lesz.
Isten megvigasztal és felsegít. Jézusban a legjobb barátot adja mellénk, az Üdvözítőt, aki valóban képes meggyógyítani.
"Azért jelent meg az Isten Fia,
hogy az ördög munkáit lerontsa."
(1.János 3,8b)
Kommentáld!