április 28.
MEGLÁTTA ÕT AZ ATYA
"Mikor pedig még távol volt,
meglátta õt az õ atyja, és megesett rajta a szíve, és odafutván a nyakába esék
és megcsókolgatta õt" Lukács 15,20-21
Isten mindenkit lát, de más az,
amikor valakit meglát. A legkisebb vágyat, ami benned Felé mozdul, meglátja, és
elindul eléd. Ha én egyet lépek, Õ százat. Ha mozdulok, Õ még inkább. Micsoda
mozdulás volt a mennyben, amikor Isten elém futott Jézusban, a betlehemi
jászolbölcsõn keresztül egészen a keresztig. A fiú nem tudja elmondani: "Tégy
engem olyanná, mint a béreseid közül egy." Belefojtja az Atya a mondatot. Már
hozzák a ruhát, a gyûrût, a sarut, vágják a hízott tulkot. Voltál-e már úgy,
hogy olyan valóságosan körülvett Isten szeretete, hogy nem tudtál semmit
mondani? Már csak egy mondat van a végén: "Kezdének azért vigadni." A kisebbik
fiúnál nincs a végén semmi befejezetlen történet, itt a végén egy csodálatos új
kezdet van. "Kezdének azért vigadni." Nem tudom, hogyan ismered az Atyát? Vajon
még az Õ mozdulatlan arca tekint rád? Vajon nem azt várja-e még tõled, hogy
kimond: "Atyám, vétkeztem!" Ez a mondat mindig nagyon rövid. Talán így hangzik:
Atyám, hazudtam. Nem szere ttem azt, akivel esküdtem. Atyám, öltem. Azt a
harmadik gyermeket már nem akartam. Ha kimondanád, megváltozna a belsõ és külsõ
életed. Szeretném az ének szavát mondani: "Vár Atyád szerelme." A Golgota
keresztjén kitárva van a két karja. Az elsõ tékozló fiú a jobb lator. Õ
kimondta: "Mi ugyan méltán" (Lk 23,41). Annyit jelent: "Vétkeztem!" Jézusnak
ezzel a mondatával öleli magához õt az Atya: "Ma velem leszel a paradicsomban"
(Lk 23,42). Akarod-e, hogy neked is mondja?!
Kommentáld!