Ünnepélyes szentmise keretében áldotta meg Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a belül megújult nagyvárad-őssi plébániatemplomot október 14-én. A munkálatok másfél évig tartottak.

Prédikációjában a főpásztor arra hívta fel a figyelmet: miként az emberek életében vannak kimagasló idők, sokat emlegetett jeles napok, melyeket talán még az utókor is megjegyez, a templomok történetében is vannak ilyenek. A várad-őssi plébániatemplom esetében 1934 óta íródnak ilyen napok, s most érdemes feleleveníteni a közelmúlt történéseit. Böcskei László püspök felidézte: az első ilyen időpont 2015. október 11-e volt, amikor megáldotta a templomot a külső felújítási munkálatok után, illetve Isten áldását kérte a közösségre. A másik időpont a mostani, 2018. október 14-e – tette hozzá a nagyváradi megyéspüspök –, amikor megáldja az immár belül is restaurált, szép, világos, igényesen felújított istenházát.

„Jogosan adunk hálát ezért Istennek, hiszen a mai világban mindenki inkább saját magára gondol, ezért különös figyelmet érdemel az, hogy valakik éltek az Isten által rendelt lehetőségekkel, melyeknek köszönhetően megszépülhetett a templom. Annál is inkább, mert ez közelebb visz az elköteleződéshez, ugyanis ami megvalósult, az nemcsak a külső szépségre való törekvésről szól, hanem arról is, hogy a belső ékességet is építenünk kell a lelki életünkben, a környezetünkben.”

Böcskei László a továbbiakban egy igaz történetet mesélt el, mely szerint egy hajléktalan, akinek semmije sem volt, egy nap beszédbe elegyedett a jótevőjével, aki megkérdezte tőle: Mégis hogyan éli meg a mindennapjaiban azt, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetben van? Van-e szolidaritás a fedél nélküliek közt? Meglepő módon az a válasz érkezett, hogy nincs, mert hiányzik a bizalom. Elszomorító és nem kívánatos a szegénység, mert feszültséget kelt, bizonytalanságot, nyugtalanságot szül, boldogtalanságot okoz.

Ezek a megállapítások látszólag egészen ellentmondanak annak, amikor Jézus a szegénység értékéről beszél, és elmarasztalja azokat, akiknek több van az átlagosnál, mintha a szegénységet tűzné ki életcélul az őt követők számára. Ha azonban figyelmesek vagyunk, rájöhetünk arra, hogy Jézus nem a mindenben való nincstelenséget ösztönzi, hanem az élet egyszerűségének vállalása mellett áll ki, hogy ez az egyszerűség legyen a mércéje annak, ahogyan viszonyulunk a dolgokhoz, az anyagiakhoz az életben. Azt kívánja tőlünk: kezeljük felelősen az élet által nyújtott lehetőségeket, hogy megtapasztalhassuk azt a szabadságot, amit kivált Isten az ő közösségében. A szív szabadságának megélése dönti el, hogy szegény gazdagok vagy gazdag szegények vagyunk-e, a gazdagság pedig megfoszthat bennünket attól, hogy kifejezői lehessünk az együttérzésnek és az érzékenységnek – magyarázta a megyéspüspök, hozzátéve: a várad-őssi templom védőszentje, Lisieux-i Szent Teréz helyesen hozta meg döntéseit és vívta meg a küzdelmeit.

A templomfelújításban nyújtott segítségért Láber Ferenc plébános köszönetet mondott Böcskei László püspöknek, az egyháztanács tagjainak, a híveknek, a rózsafüzér társulatnak és másoknak, valamint a példás kivitelezésért Sipos Tibor vállalkozónak. A kántori szolgálatot a Várad-Olasziból érkezett Kiss Géza-Loránd látta el; szólót énekelt Kiss Lívia.

Forrás: Bihari Napló/Hírek.Várad.org

Fotó: Hírek.Várad.org

Magyar Kurír