„Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.” (Jn 15,11)

Előfordul néha veled is, hogy valaki ki akarja tépni az örömöt az életedből?

Velem igen.

És ilyenkor nagyon nehéz. Harcolnom kell. A jó kislány bennem azt mondja: „Légy kedves. Viselkedj Jézushoz méltóan. A te felelősséged, hogyan reagálsz. Uralkodj magadon, Lysa, uralkodj magadon.”

De az agyam csúnya-kislány-oldala kifakad. „Hogy volt képes ezt tenni/mondani! Majd én megmutatom neki!”

Az egyik énem így szól: kulcsold imára a kezedet.

A másik: mondd meg neki a magadét amúgy istenigazából.

Veszekedések.

Kijut belőlük. Talán mindegyikünknek. Főleg azokon a bizonyos napokon.

És Isten?

Nagyon szeretem, ahogy ez a két szó hat rám. Megakaszt. Lecsillapít. Emlékeztet. Megnyugtat. Legyőzi bennem a csúnya kislányt. És arra késztet, hogy megálljak. Állj meg. Csak egy pillanatra állj meg. Mert ezzel a pillanatnyi szünettel esélyt adsz a Szentléleknek, hogy leállítsa a csúnya kislányt, aki majd kirobban belőled, és ezzel végleg elmérgesítené a helyzetet.

A Szentlélek másképp beszél: „Lysa, állj meg, és gondolkodj. Lehet, pillanatnyilag jól esne üvöltözni, visszavágni, kiönteni a dühödet. De hosszútávon neked is rossz lenne. Rettenetesen éreznéd magad. Furdalna a lelkiismeret. Gyerünk, Lysa, csillapodj. Nézz előre, és tedd azt, ami hosszútávon a legjobb.”

Jó. De akkor is ronda dolog, hogy el akarja venni az örömömet.

Ám valójában senki sem veheti el az örömömet, ha én nem hagyom.

Jézus mondja a Jn 15,10-12-ben: „Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen. Az én parancsom pedig ez: szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.”

Több ponton is megérint ez az ige. Minden másokkal való interakcióban eldönthetem, megmaradok-e Isten szeretetében, vagy elfordulok tőle. Azt nem tudom irányítani, hogy az a személy hogy viszonyul hozzám. De azt igen, hogy én hogyan reagálok. Ha úgy döntök, megmaradok Isten szeretetében és kedves leszek, ez az örömömre jó hatással lesz. Jézus beinjekciózza örömét a kedves emberek szívébe. Ha úgy döntök, hogy kedves leszek, örömöm ahelyett, hogy megcsappanna, feltelik, teljessé lesz.

Vonulj hát vissza, csúnya-kislány-énem. A jézusi kislány föléd kerekedik. És ragaszkodik minden cseppnyi örömhöz, ami jogosan az enyém. Külső körülmények elrabolhatnak tőlem dolgokat. De az örömömet nem vehetik el.

Uram, ez most olyan szépen hangzik. De nem lesz könnyű, mikor újra találkozom az illetővel, azzal, aki miatt a csúnya kislány elő akar jönni belőlem. Segítesz, hogy ne felejtsem el ezeket a gondolatokat? Segítsz állandóan tudatosítani, hogy ez az ember nem rabolhatja el az örömömet, ha nem hagyom? Juttasd mindig eszembe, hogy ha kedves vagyok, az nem lecsapolja, hanem feltölti örömömet. És ez az, amit szeretnék. Ámen.

(Encouragement for today,  Lysa TerKeurst, www.proverbs31.org,

fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu,)