Mit gondolnak rólam?

- És mit gondol rólam Isten?

Képzeld el, hogy az alábbi történet veled esik meg:

Egyik vasárnapi istentiszteleten a 2000-es gyülekezet megdöbbenve látja, amint belép két talpig feketébe öltözött ember gépfegyverrel a kezükben. Az egyik ezt kiáltja:

„Aki Krisztusért hajlandó vállalni egy golyót, az maradjon a helyén.”

A kórus nyomban elmenekül, a diakónusok, és a gyülekezet nagy része is elrohan. A kétezerből mindössze kb. 20 ember marad a helyén. A férfi, aki az előbb beszélt, leveszi a csuklyáját, ránéz a lelkészre, és ezt mondja:

„Rendben, lelkész úr megszabadultunk az összes képmutatótól. Most már elkezdheti a szolgálatot. Szép napot!”

Ezzel a két ember megfordul, és kisétál.

Vicces, hogy milyen könnyű levegőnek nézni Istent, és csodálkozni, hogy a világ pokollá válik.

Vicces, hogy elhisszük, amit az újságok írnak, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond.

Vicces, hogy mindenki úgy akar a menybe jutni, hogy nem kell semmit sem hinnie, gondolnia, vagy cselekednie a Biblia szerint.

Vicces? Vagy ijesztő?

Elgondolkodtató, ahogy sokan azt mondják, „én hiszek Istenben”, és mégis a Sátánt követik.

Elgondolkodtató, ahogy ezernyi viccet küldünk át egymásnak e-mailen, és futótűzként terjednek szét, de amikor az Úrról küldünk üzenetet, az emberek kétszer is meggondolják,hogy megosszák-e másokkal.

Elgondolkodtató, ahogy a vulgaritás, a durva, sikamlós és obszcén szövegek szabadon terjednek a kibertérben, de a Jézusról szóló nyilvános beszélgetéseket elnyomják az iskolában és a munkahelyeken.

Elgondolkodtató, hogy valaki mennyire szent tűzzel ég vasárnap, és mennyire láthatatlan keresztény a hét többi napján. No, nevetsz már?

Elgondolkodtató, hogy amikor továbbítod ezt az üzenetet, nem sok embernek küldöd el a címlistádból, mert nem vagy biztos abban, hogy ők mit hisznek, vagy mit gondolnakrólad, hogy ilyet küldesz nekik.

Elgondolkodtató, hogy mennyivel jobban tud aggasztani az, hogy mások mit gondolnak rólam, annál hogy Isten mit gondol rólam.

Elgondolkodtató? Megosztod ezt másokkal? Vagy nem?