2020. június 10. – Szerda

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í” betű sem, sőt egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.

Mt 5,17-19

Elmélkedés:

A néphez vagy a tanítványokhoz intézett beszédeiben Jézus többször is hangsúlyozza, hogy tanítása nincs ellentétben a korábbi idők tanításával, az ószövetségi iratok üzenetével. A mai evangéliumban is ezt fogalmazza meg. Kijelenti, hogy nem megszüntetni jött a törvényt, hanem tökéletessé tenni. Arról a törvényről, azokról a parancsokról van itt szó, amelyeket Isten Mózes idejében adott a választott népnek, s amelyekről minden zsidó ember meggyőződéssel vallja, hogy azok megtartása vezet az üdvösségre. Ezt az ószövetségi törvényt szeretné Jézus megújítani. Nem eltörölni, nem megszüntetni, hanem megújítani oly módon, hogy a törvény valóban Isten eredeti szándékát tükrözze.

Jézus egyrészt Isten törvényeinek megtartására, másrészt annak továbbadására, tanítására buzdít, amely két feladat szorosan összetartozik. Miért állíthatjuk ezt? Azért, mert csak annak hiteles a tanítása, aki nem csupán mondja, hanem meg is tartja azt, amit hirdet. Ugyanakkor: aki belátja, hogy Isten parancsai pontos és egyértelmű eligazítást nyújtanak a mindennapi életben, és e belátásnak köszönhetően azok megtartására törekszik, az tartsa kötelességének, hogy másokkal is megismertesse azt az utat, amelyen maga is halad. Isten törvényeinek akkor látom meg az értelmét, ha azokban az üdvösség útját látom. Az örök élet utáni vágy arra indít, hogy egyre jobban megismerjem Isten parancsait és azok szerint éljek.

© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Az Eucharisztia a te legcsodálatosabb ajándékod számunkra. Miként a megszaporított kenyeret ajándékként adtad az éhező népnek, és ahogyan önmagad adtad táplálékként az apostoloknak az utolsó vacsorán, ugyanígy az Eucharisztiában önmagadat adod ajándékként a mennyei Atyának. Ugyanakkor a megszentelt és átváltoztatott kenyérben nekünk is adod magad. Ez a legnagyobb ajándék számunkra. Nem utasítjuk vissza barátságodat és ajándékodat, hanem örömmel vesszük magunkhoz a szentáldozáskor szent testedet, amely az örök élet kenyere.