2020. június 19. – Péntek, Jézus szentséges szíve

Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.

Mt 11,25-30

Elmélkedés:

A mai napon Egyházunk Jézus szent szívét ünnepli. Az ünnep arra hív minden keresztényt, hogy Jézus szeretetéről, a szeretet titkáról elmélkedjünk. A szeretetről, amelyben érdemes hinni. Imádságaink szépen kifejezik, hogy a szeretet és az üdvösség forrása Jézus szent szíve. A kereszt a szeretet titkát hordozza és hirdeti.

Hitünk és vallási életünk tele van jelekkel, amelyek a látható és a láthatatlan valóság, az emberi és az isteni világ találkozását jelzik. Ezek a jelek üzennek nekünk valamit, korábban ismeretlen dolgokat tárnak fel előttünk, ugyanakkor hatnak is ránk, átalakítanak és cselekvésre ösztönöznek. A kereszt nem csupán hitünk látható jele és jelképe, hanem olyan eszköz, amely hatással van ránk, a megváltás eszköze. Természetesen nem a tárgy hat ránk, hanem az az áldozat, amelyet Jézus a kereszten valósított meg, feláldozta magát megváltásunkért és üdvösségünkért. Keresztjének hordozása közben és a keresztre szegezve Jézus már nem beszél arról, hogy mennyire szeret minden embert, itt már feleslegesek a szavak, hiszen cselekedete, önfeláldozása szavak nélkül is hirdeti az ő végtelen szeretetét.

Amíg élt, Jézus szíve értünk dobogott. Amikor pedig meghalt és megszűnt szívének dobogása, akkor ezt a sorsot is értünk vállalta. Ha hiszünk benne, akkor az Úr bennünk él. Tegyük most egy kis időre a szívünkre kezünket! Amit érzünk, az Jézus szívének dobogása.

© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Ha előítéletekkel vagy hitetlenséggel közelednénk feléd, félreismernénk téged. Te közülünk való valóságos ember és közénk jött valóságos Isten vagy. Emberként élted földi életed, emberként viselted el a szenvedéseket és a halált, megmutatva számunkra, hogy miként kell emberként élnünk. Jöjj, taníts bennünket az igazságra és vezess minket az örök életre! Taníts minket a hitre, hogy hitetlenségünk ne akadályozza, hogy közöttünk is csodát tegyél! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

Ámen