2020. július 20. – Hétfő

Néhány írástudó és farizeus így szólt egyszer Jézushoz: „Mester, jelet szeretnénk tőled látni.” Jézus így válaszolt: „Ez a gonosz és hűtlen nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia három nap és három éjjel a föld szívében. A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására. Ámde itt nagyobb van, mint Jónás. Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, hiszen ő a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét. Itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon.”

Mt 12,38-42

Elmélkedés:

Jámbor, vallásos személyek fordulnak Jézushoz a mai evangélium szerint, akik olyan jelet szeretnének tőle látni, amely egyértelműen igazolja származását, küldetését. Az írástudók és farizeusok komolyan veszik a vallást, és másoktól is ugyanezt várják. Csalók és szélhámosok ne szóljanak bele a vallási dolgokba! Ha Jézus nem szélhámos, akkor igazolnia kell magát, kinek a nevében tanít és kinek a megbízásából teszi csodáit.

Válaszában Jézus Jónás próféta esetét idézi fel. Jónás egyrészt a feltámadt Jézus előképe. Ahogyan három napon át a hal belsejében volt, s onnan élve került elő, ugyanúgy a halott Jézust három napig zárta magába a sír. Másrészt Jónás azt a feladatot kapta, hogy megtérést és bűnbánatot hirdessen Ninivében, s beszédének hatására a város lakói kiérdemelték Isten irgalmát. Hozzá hasonlóan Jézus is Isten irgalmát hirdeti.

Vajon egy újabb jel hitet ébresztett volna bennük? Aligha. Éppen emiatt nem teljesíti Jézus a kérésüket. Nem kér az emberek csodavárásából, nem teljesíti kíváncsiságból fakadó vágyaikat. Ha a hit utáni szomjúságból fakadna a kérés, akkor teljesítené.

Eljön majd az idő, amikor Jézus fog jelet mutatni. A feltámadás jelét, de még ez sem fog mindenkiben hitet ébreszteni. Nem újabb és még újabb jeleket kell követelnünk Istentől, hanem fel kell ismernünk az ő jelenlétének jeleit mindennapjainkban.

© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges. Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha miénk lehetne az élet teljessége. Kérünk, add, hogy az előttünk álló időt igazi gazdagodásra használhassuk. Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget nem ér. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el nem múlik.

Ámen