2019. október 23. – Szerda

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Gondoljátok meg: Ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”

Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: „Uram bizonyára késni fog”, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”

Lk 12,39-48

Elmélkedés:

A tegnapi evangéliumban Jézus az éberséget és a felkészültséget ajánlotta tanítványai és követői számára. Ezt erősíti meg a mai evangélium bevezetésében említett rövid hasonlat, amely szerint a házigazda nem tudhatja, mikor akar valaki betörni házába, ezért szüntelenül óvatosnak, ébernek kell lennie. Ezt követően Péter azt szeretné megtudni Mesterétől, hogy kinek szólnak szavai, csak nekik, tehát a tanítványoknak vagy mindenkinek? Jézus nem ad konkrét választ a kérdésre, hanem elmond egy újabb példát, de ez már egy részletesen kifejtett példabeszéd. A tanítás szerint a szolga felelősséggel tartozik urának, ha megfeledkezik erről, büntetésre számíthat. Ha hűségesen teljesíti a rábízott feladatot, akkor hazatérő ura meg fogja őt jutalmazni.

A példázat értelme ez: Jézus küldetésül adja nekünk a róla szóló tanúságtételt. Hűségesnek kell lennünk hozzá és a kapott megbízáshoz, azaz életünket az ő szolgálatába kell állítanunk. Emberi szabadságunknak köszönhetően, amelyet Isten senkitől nem vesz el és nem korlátoz, azt is megtehetjük, hogy szembeszállunk vele és nem teljesítjük azt, amivel Jézus megbíz minket. Személyes felelősségünk, hogy miként döntünk. Választásunkban segítsen Jézus példája, aki mindhalálig engedelmeskedett az Atyának. Ha az ő példáját követjük, akkor mi is a feltámadás általi megdicsőülést kapjuk Istentől jutalmul.

© Horváth István Sándor

Imádság:

Hálát adunk, Urunk végtelen jóságodért: elkészítetted nekünk országodat, megadod kegyes irgalmadat, megbocsátod bűneinket. Kérünk, segíts, hogy e világ útjain járva észrevegyük az éhezők, a szomjazók, a ruhátlanok, valamint a betegek és a rabok szenvedésében a te szenvedésedet, hogy minden rászoruló testvérünknek szolgálatára lehessünk, és örömmel fogadjuk őket közénk. Tested és véred által add, hogy felismerjünk minden emberben, és emberi kicsinységünk ellenére is viszonozhassuk nagy szereteted.

https://evangelium.katolikus.hu/