„Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak.” Péld 25,11

Nemrég Valaki számon kérte rajtam üres szavaimat. Olyan szavak ezek, amik a beszélgetés kedvéért, a feszültség pillanatnyi oldásáért hangzanak el. De komolyan gondolom-e, amit mondok?

Üres szavak az apró ígéretek is, amivel valakit biztatni akarunk az adott pillanatban. De ha nem gondolom át, hogy meg is valósítsam az ígéretemet, akkor van-e alapja?

Nem arról van szó, hogy ezek a szavak rosszak, helytelenek, bántó szándékkal mondjuk őket. De legjobb esetben is üresek, legrosszabb esetben pedig fájdalmat is okozhatnak. Az emberek, akik részei az életemnek, ennél jobbat érdemelnek.

Szeretném úgy példázni Isten Szavát, hogy megtartom a magamét. A Szentírás egyértelműen tanítja, hogy szavaink fontosak; szavainknak súlyuk van. Így fogalmaz a Péld 25,11: „Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak.”Szavaink ajándékok.

De ha kijelentéseinket nem követi semmi, sértők lehetnek. Olyan, mint mikor megmutatunk egy ajándékot, de nem adjuk oda.

Következzék három üres szólam, amit nem akarok használni többé, ha nincs mögöttük szilárd valóság:

1. Imádkozni fogok érted.

Persze, hogy akarok imádkozni másokért. És gyakran, ha kimondom ezt a mondatot, nagyon is komolyan veszem. Máskor viszont megfeledkezem az ígéretemről.

A komoly szándék még nem komoly ima.

Azért lehetőleg vagy ott helyben imádkozzam az illetőért, vagy tartsak magamnál egy jegyzetfüzetet imaszándékaim listájával, amire rögtön felvezetem őt is.

2. Jöjjünk össze valamikor.

Vagy vegyem elő azonnal a határidőnaplómat, és jelöljek be egy időpontot, vagy őszintén mondjam el, mennyire szoros az időbeosztásom. Nehezen vállalom ezt fel, mert igyekszem mindig kedvében járni az embereknek.

Ám ha valaki azt mondja nekem, hogy jöjjünk össze valamikor, vagy hogy fel fog hívni, és aztán nem történik semmi, nagyon rosszul tud esni. Arra nincs lehetőségem, hogy mások szokását megváltoztassam, de a magam részéről elhatározhatom, hogy nem ígérgetek felelőtlenül.

3. Köszönöm, jól vagyok, és te?

Természetesen van olyan helyzet, amikor ez így helyes, egy udvariassági formula, amit találkozáskor mondunk. De gyakran mondom olyanoknak is, akikkel nyugodtan lehetnék nyílt és őszinte.

Gyakran ódzkodom attól, hogy akár a legjobb barátaimnak is beszéljek a „jól vagyok” mögött bugyborékoló gondokról, bajokról.

Ha bátrabb és nyíltabb lennék, ezzel mintegy engedélyt adnék arra, hogy ők is megnyíljanak. 

Itt vannak tehát. Három üres kijelentésem, és a szándékom, hogy ezentúl jobban teljesítek: azt mondom, amit gondolok, és azt gondolom, amit mondok.

Határozzuk el, hogy szavatartók leszünk. Mostantól. Nemcsak a barátságainknak tesz majd jót, hanem hitelesebb lesz az Istennel való kapcsolatunk is, amikor az Ő Szava szerint élünk.

Köszönöm, Uram, hogy figyelmeztettél üres kijelentéseimre. Szavaim hatékony eszközök lehetnek, és én a Te céljaidra szeretném használni őket.  Ámen.