Nem elvárni kell, hanem adni.
1
Thesz 4:9 Az atyafiúi szeretetről pedig nem is szükséges írnom néktek:
mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek;
Ezt
mondja a Szent Szellem Pál apostolon keresztül. Amikor újjászülettünk
Isten kitöltötte a szívünkbe az Ő szeretetét. Az isteni fajta
szeretetet, ami nem csak akkor szeret, ha őt is szeretik, hanem mindig
és minden körülmények között.
Mindannyiunkban
ott van ez a szeretet, sőt ahogy az ige mondja, nem is kell
különösebben erről írni mert a szívünkbe írta be Isten.
Arra
azért mégis csak jó figyelnünk, hogy a szívünk vezessen, vagyis a
bennünk lévő Szent Szellem, mert ha te az Ő vezetését követed, akkor
valóban szeretetben is fogsz járni. Ne engedjük meg magunknak azt a
luxust, hogy a fejünk kibeszéljen valamiből amire a szívünk indít.
Ugyanakkor
a környezetünknek se engedjük, hogy kiverje belőlünk azt, hogy valóban
isteni fajta szeretettel szeressünk mindenkit. Hatalmas a szükség, a
hiány a szeretet után. Tudjátok miért, mert sokan vannak akik elvárják, akik sóvárogják, akik követelik, és kevesen akik adják.
Én olyan szeretnék lenni aki ad. És te?
Kommentáld!