,, Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: "Abbá, Atya!" (Galata4.6)
Elgondolkodtál már valaha azon, hogy Istent nem ismerték Atyaként, egészen addig, amíg Jézus el nem jött a földre és Atyának jelentette Őt ki? Jézus így imádkozott:
És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük." (János17:26)
Itt tehát milyen névre is utalt Jézus? Az „Atyára”. Jézus szívügyének tekintette, hogy Istent „Atyaként” mutassa be nekünk. A Bibliában Jézus ezeket mondta:
6,31 "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra?
6,32 Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.
7,11 Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?" (Máté)
Jézus azt akarja, hogy, Istenről egyetlen kép jusson eszedbe: Ő az Atyád. Miért? Mert azt akarja, hogy tudd, semmi sem lehet fontosabb és nincs jelentéktelen dolog, ha a gyermekéről van szó. Képzelj el egy apukát, amint az ötéves kisfiával játszik. Hirtelen észreveszi, hogy kisfia hüvelykujjában szálka van.
A gyermekével törődő apa megkérdi: „Mikor ment az ujjadba ez a szálka? „ Mire a kisfiú: „Néhány nappal ezelőtt.” „ És miért nem szóltál nekem erről?” „Anya azt mondta, hogy, túl elfoglalt vagy és ne zavarjalak ilyenek miatt.” Ha te lennél ez az apuka, nem szakadna meg a szíved, ha a gyermeked szájából ezt hallanád?
Lehet, hogy egy szálka kis dolog, de semmi sem lehet, túl kicsi, ha a gyermekedről van szó. Mivel a gyermekedet érinti, ezért téged is érint.
Te Isten gyermeke vagy! Ne gondold, hogy a problémád túl kicsi Istennek.
Ha valami neked fontos, akkor Neki is fontos.
Mindig emlékezz rá, hogy Ő a te Atyád!
Kapcsolódó bejegyzések:
Ő LÁTJA A HITEDET!
ISTEN NEM ÍTÉL EL
A mai napra szánt kenyér nem holnapra való
Jézus gondoskodik a megfelelő időzítésről és a körülményekről