Amikor Krisztushoz megyünk, Isten nem csak megbocsát nekünk, hanem örökbe is fogad. A drámai események során, kárhozatra ítélt, reménytelen árvákból, örökbe fogadott gyermekekké válunk, akiknek nincs félnivalójuk. Hogy is történik ez?

Isten ítélőszéke elé kerülsz telve lázadással és hibával. Igazságossága miatt, Isten nem engedheti el a bűneidet, de szeretete miatt nem engedhet el téged sem. Így hát olyan cselekedetet hajtott végre, mely megdöbbentette a mennyet: Magát büntette meg a kereszeten a bűneidért. Isten igazságossága és szeretete is elégtételt nyert. Neked, a teremtményének, pedig, megbocsátott. Azonban a történet nem ér véget a megbocsátással.

Hiszen a Szent Szellem, akit befogadtatok, nem tesz újra félelemmel megkötözött rabszolgává benneteket. Ellenkezőleg! Isten fiaivá tesz, és az ő segítségével így kiálthatunk Istenhez: „Abba!" (Édesapám)  Maga a Szent Szellem a mi szellemünkkel együtt megerősíti, hogy Isten gyermekei vagyunk. (Róma 8:15-16, EF)

Amikor pedig eljött a megfelelő idő, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, és a Törvény ideje alatt élt, hogy felszabadítsa a Törvény uralma alatt élőket, és hogy bennünket Isten a maga fiaivá fogadhasson. (Galata 4:4-5, EF)

Az is elég lett volna, ha Isten csak tisztára mossa nevedet, de Ő többet tesz. Az Ő nevét adja neked. Elég lett volna, ha megszabadít, de Ő többet tesz. Hazavisz téged. Hazavisz Isten Nagy Házába.

Az örökbefogadó szülők bárki másnál jobban értik ezt. Természetesen nem szeretnék megbántani egyetlen biológiai szülőt – én magam is az vagyok. Mi biológiai szülők is tudjuk milyen gyermekre vágyni. De legtöbbször, a mi bölcsőnket könnyebben elfoglalta egy kisbaba. Eldöntöttük, hogy szeretnénk gyereket, és a gyerek jött. Valójában, néha úgy is jött, hogy nem döntöttük el. Hallottam már nem tervezett terhességről, de nem tervezett örökbefogadásról még soha. Ezért mondom, hogy az örökbefogadó szülők jobban megértik Isten szenvedélyes vágyakozását, hogy örökbe fogadjon minket. Tudják, mit jelent betölteni a belső űrt. Tudják, mit jelent keresni, akcióba lépni, és felelősséget vállalni egy gyermekért, akinek foltok vannak a múltján és bizonytalan a jövője. Ha valaki megérti Istennek a gyermekei iránti buzgalmát, akkor az olyasvalaki, aki már megmentett egy árvát a reménytelenségből – mert Isten pontosan ezt tette. Örökbefogadott téged.

Isten keresett téged, megtalált, a saját vérével aláírta a papírokat, majd hazavitt Magához.