„Szeretetedről, törvényedről énekelek, zsoltárt zengek neked, Uram!” Zsolt 101,1

Isten hihetetlenül sok mindent tesz az emberért, néha úgy, mint egy jó inas. „Találtam egy tökéletesen rám illő cipőt”, mondta egyszer valaki. „Mintha Isten úgy rendezte volna, hogy épp abban a boltban legyen egy sarokmagasítós cipő, ahova először betérek.” Egy másik alkalommal Isten segített valakinek megtalálni a szemüvegét. Az illető imádkozott, és hopp, előkerült a szemüveg.

Felmerül bennem a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy Isten segít egyeseknek megtalálni a rájuk illő cipőt vagy egy kitűnő parkolóhelyet, másokat meg szenvedni hagy? Szeretteinket leveri lábukról a betegség. Anyagi gondokkal vergődünk álmatlan éjszakákon át. Hurrikán sújt Haitira, miközben épp a legutóbbi földrengés romjait próbálják eltakarítani.

Talán te is elgondolkoztál már ezen a felemásságon. Talán eltöprengtél azon: mégis hogyan szereti Isten a teremtményeit?

A Biblia szerint Istent nagyon érdekeljük, és mélyen érinti minden, ami velünk történik. Nézd, mit olvashatunk például Szofoniásnál: „Veled van Istened, az Úr, ő erős és megsegít. Örvendezik majd fölötted örömmel, újjáéleszt szeretetével, ujjongva vigad fölötted, mintha ünnepet ülne.” (Szof 3,1)

Az, hogy egyik nap rátalálsz az épp neked való apró kis áldásra, másnap meg lever az influenza, nem kérdőjelezi meg Isten szeretetét irántad. Isten ujjongása erőteljesen és kitartóan hangzik fölötted, függetlenül a jobb vagy nehezebb időszakoktól. Dallamának nekünk szóló hangjai táncolnak körülöttünk, mintha várnák, hogy Rátaláljunk, majd részt vegyünk mi is a magunk szólamával a nagy zeneműben.

Ha összhangban élünk Istennel, ha rátalálunk saját szólamunkra az Ő ujjongó, ünnepi dalában, arra késztethet, hogy másoknak is szóljunk, akiknek szükségük lenne rá, hogy meghallják az Ő ujjongó énekét maguk fölött szenvedésük közben. Abban is segít, hogy örömben éljünk körülményeinktől függetlenül. Hiszem, hogy ha a magunk szólama szerint élünk, békességre találunk a háborgó időkben is.

Gyere, hunyjuk le a szemünket, nyissuk meg a szívünket, és hallgassuk Isten ujjongó énekét fölöttünk. Képzeljük el aztán, még mindig csukott szemmel, milyen lenne, ha mindig összehangolva élnénk Vele.

Uram, te törődsz az apró részletekkel is. Táplálsz minket, mint a verebeket, szépségbe öltöztetsz, mint a liliomokat. Atyám, mérhetetlenül hálás vagyok Neked ezért. Segíts, hogy Veled összehangolva éljek, s ne akarjam saját dallamommal túlharsogni a Tiedet.  Ámen.