Képzelj el egy embert, aki helyesen él, másokkal jól bánik, nem él ösztönei és vágyai szerint, nem kedvez senkinek a másik kárára, „a törvényeimhez ragaszkodik és hűségesen megtartja parancsaimat, az ilyen ember igaz és biztosan életben marad, mondja az Úr, az Isten.” Ezékiel 18:5-9

Előfordult már, hogy elrohantál venni valami új cuccot, mert úgy gondoltad, nincs mit magadra vegyél? Vagy vásárolni voltál a barátnőddel, megláttál egy hú-de-milyen-trendi felsőt, megvetted, s otthon jöttél rá, hogy semmihez sem tudod felvenni – azóta is ott lóg a szekrényedben, nyakán az árcédulával?

Egy érettségi találkozó, egy esküvő, egy különleges buli, vagy akár egy baráti grill-parti arra indít, hogy elszaladjunk a legközelebbi áruházba, s vásároljunk valami új ruhadarabot. Aztán többnyire beérjük egy többé-kevésbé ránk illő holmival, mert valamit mindenképpen venni kell, s végül csak egyetlen alkalommal viseljük, amit vásároltunk. Mennyi kár, mennyi kidobott pénz az ötletszerű vásárlással!

Vajon Isten nem ilyen ötletszerű keresztényeknek lát minket? Hirtelen megeresztünk egy imát, amiben segítséget kérünk valami betegségben vagy szorult anyagi helyzetünkben. Esetleg átlapozunk egy könyvet, ami lelki – spirituális – egészséget ígér három könnyű lépésben. Igaz, hogy sem a röptiben mondott imádság, sem az átlapozott könyv nem nyújtja azt, amire számítottunk, de még ezt sem vesszük észre, mert már a következő ötletszerű tevékenységünket végezzük.

Újra meg újra félretesszük a sarokba Istennel való kapcsolatunkat, aztán ha valami beüt, hirtelen előkapjuk, majd ha visszaáll a rend, megint a sarokba kerül. És csodálkozunk, miért alakulnak úgy a dolgaink, ahogy. Küzdünk az Istennel való kapcsolatért, de csak akkor, ha valamit helyre kell hoznia az életünkben. S még mi vagyunk dühösek, ha távolinak érezzük. Ahogy csalódottak vagyunk, mikor a hirtelen vásárolt új felső vagy topánka sem hozza helyre öltözködési gondjainkat.

Az ötletszerű vásárlás és az ötletszerű kereszténység sokmindenben hasonlít. Mindkettő kavarodást, zavart okoz. Mindkettő leküzdéséhez céltudatos tervezés kell.

Ahogy a jól felszerelt ruhatár sem alakul ki egyik napról a másikra, a jól felszerelt hit sem. Az összevissza, ötletszerűen vásárolt cuccokból nem alakul ki egy jól használható, rendezett, megbízható ruhatár. Hasonlóképpen az ötletszerűen eltöltött idő az Úrral nem fog egy hatékony, tartós, szoros kapcsolatot kialakítani Vele. Keresztény divattervezőként elmondhatom nektek, hogy időbe telik, míg szilárd kapcsolatot alakítsz ki az Úrral, éppúgy ahogy időbe telik egy működő ruhatár összegyűjtése is.

Fogjunk hozzá, és vegyük számba azokat a területeket az életünkben, amiken dolgoznunk kell. Lépj be imafülkédbe, és kérdezd meg magadtól: hogyan tudnám céltudatosabban járni az utamat Istennel?

Köszönöm, Istenem, hogy többre vágysz tőlem, mint ötletszerűen érkező imádságokra. Szeretnék minden nappal közelebb jutni Hozzád, és céltudatosan keresni Téged. Kérlek, mutasd meg, hogyan tegyem. Ámen.