Ferenc pápa február 28-án, csütörtökön fogadta az évforduló alkalmából rendezett konferencia résztvevőit. Beszédében kiemelte az ökumenikus és vallásközi párbeszéd fontosságát.

„Augustin Bea bíboros jelentős hatást gyakorolt a II. vatikáni zsinat egyes dokumentumainak tartalmára. Modellértékű főpásztor volt, akiből ihletet meríthetünk az ökumenikus és a vallásközi párbeszédhez, illetve a zsidósággal folytatott »családközi« dialógushoz – fogalmazott Ferenc pápa az ötven éve elhunyt bíboros emlékére rendezett római konferencia résztvevőihez szóló beszédében. – Bea bíboros életműve jelentsen ösztönző erőt visszafordíthatatlan elkötelezettségünk felélénkítésére az egység keresése terén a keresztények között és a zsidó testvéreinkhez fűződő megújult barátság konkrét előmozdítása érdekében.”

A pápa felhívta a figyelmet, hogy Bea bíborosra azért is fontos emlékezni, amit tett, és azért is, ahogyan tette. A mások iránti megértés, a jóság, a bátor kiállás jellemezte tevékenységét akkor is, amikor nem kevés ellenállással találta szembe magát a párbeszéd érdekében végzett tevékenységében. „Annak ellenére, hogy megvádolták és megrágalmazták, kitartóan haladt előre és nem mondott le arról, hogy szeressen. Amikor azt mondták neki, hogy nem érett meg az idő arra, amit a Keresztény Egység Titkársága javasolt, lelkesen azt válaszolta: „Akkor érleljük meg rá az időt!” (vö. A. Bea, A zsinat ökumenizmusa, 1968). Nem volt sem optimista, sem pesszimista, hanem realista volt az egység jövőjét illetően: egyrészt tudatában volt a nehézségeknek, másrészt szükségét érezte annak, hogy válaszoljon az Úr vágyára, hogy az övéi egyek legyenek” – hangsúlyozta a pápa.

Emlékeztetett a Pápai Gergely Egyetemen működő, a judaizmus tanulmányozásával foglalkozó központra, amely a német biblikus teológus távolra mutató elképzeléséből merít ösztönzést és az ő nevét viseli: az intézet a zsidóság megértésének, illetve a zsidó és keresztény nézőpontból kiinduló teológiai tudás előmozdításának szenteli tevékenységét. Ezt az utat gazdagítja a zsidóságot tanulmányozó zsidó tanárok és hallgatók részvétele a munkában. „A párbeszédet két szólamban kell előre vinni, a zsidó és katolikus tanárok tanúságtétele, akik együtt tanítanak, többet jelent, mint számos beszéd” – mutatott rá Ferenc pápa.

A párbeszéd legyen sokak számára egy termékeny lehetőség, ami felvet egy kérdést: Hogyan haladjunk az úton? – folytatta beszédét a Szentatya. A téma elmélyítése és a szaktudás alapvetően szükséges, de nem elegendő. „A zsidók és a keresztények közötti barátság és párbeszéd arra hivatott, hogy lépjen túl a tudományos közösség határain. Jó lenne, ha az egy városban élő rabbik és plébánosok együtt dolgoznának saját közösségeik bevonásával a szenvedő emberiség szolgálatában, továbbá ha előmozdítanák a béke és a párbeszéd útjait mindenkivel” – zárta beszédét Ferenc pápa az Augustin Bea bíboros halálának 50. évfordulójára rendezett konferencia résztvevőihez.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír