„Füves legelőkön nyugtat engem…” (Zsoltárok 23:2 Károli)
Olyan vagy te is, mint az az ember, aki ezt mondta: „Az ördög sohasem megy szabadságra, akkor én miért menjek?” Na és mióta az ördög a példaképünk? Ezek a szavak: „füves legelőkön nyugtat…”, arra tanítanak, hogy egyedül a pásztor választhatja meg az ösvényt, a legelőt, és csak ő védhet meg minket. A mi dolgunk csak annyi, hogy kövessük őt, vele legyünk, és ott együnk, ahol ő van. Érted már a lényeget?
A Mózesnek adott tíz parancsolat közül szerinted melyik a leghosszabb? A paráznaságra vonatkozó? Nem, az csak két szó. A gyilkosságot tiltó? Nem, az is csak két rövid szó. A Tízparancsolat parancsai közül a nyugalomnap parancsának kifejtése a leghosszabb: 83 szó! (2Mózes 20:8-11).
Isten nagyon is jól ismer minket: tudta, hogy az üzlettulajdonos majd azt fogja mondani: „Valakinek aznap is dolgoznia kell – ha én nem tehetem, akkor majd a fiam fog”. Ezért Isten azt mondta: „se fiad”. „Akkor majd a lányom fog.” „Se leányod.” „Akkor majd egy alkalmazottam.” „Se szolgád, se szolgálód.” Isten azt mondja: „Egy héten egy napon mondj nemet a munkára, és mondj igent Isten dicsőítésére! Lassíts le, ülj le, feküdj le, és pihenj! Végül is, én magam is pihentem a hetedik napon, és a világ nem dőlt össze. Tehát mondd utánam: »Nem nekem kell az egész világot működtetni«!”
Charles Spurgeon mondta: „Még a tenger is pihen apálykor; a föld is megtartja a maga sabbatját [nyugalomnapját] a téli hónapokban; az embernek is pihennie kell, vagy összeesik, le kell csavarnia a lámpáját, vagy ki fog égni. Hosszú távon akkor tudunk többet tenni, ha időnként kevesebbet teszünk.”
A lényeg ez: ha tiszteled Isten törvényeit, akkor alkalmat fogsz adni testednek, gondolataidnak és érzelmeidnek a pihenésre.
Kommentáld!