A mai nap igéi:

Szent, szent , szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! (Ézs 6,3)

Megtisztítom őket, ahogyan az ezüstöt tisztítják, megpróbálom őket, ahogyan az aranyat próbálják. Ő segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom őt. (Zak 13,9)

Pál írja: A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is. (2Kor 1,7)

A vámszedők és a bűnösök mindnyájan igyekeztek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: "Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük." (Lk 15,1-2)

A farizeusok kiemelkedően kegyes, zárt csoportot alkotó férfiak voltak, akik fontosnak tartották Isten törvényének ismeretét és betöltését.

Igaz, könnyen meg is találták a kibúvót a törvény rendelkezései között. Talán ebből ered az, hogy ma a farizeus szó képmutatót jelent.

A kiművelt írástudók pedig rendszeresen tanulmányozták és magyarázták a törvényt. Mint rabbik, mindenféle szinten oktatók voltak, bíróként is működtek a törvényszékeken.

Mindkét csoport tagjai kezdettől fogva nemcsak elzárkóztak Jézustól, de ádáz ellenfelei is voltak.

Elzárkózásuk egyik oka éppen az volt, hogy Jézus magához vonzotta a kirekesztetteket. Ők pedig rájuk mutattak, mondván: "Jézus, ha te hozzájuk tartozol, nem tartozhatsz hozzánk!"

A farizeusok és az írástudók, a korszak kegyesei kirekesztők voltak. Másokon ítélkeztek, kortársaik egy részét kiselejtezték. "Hadd hulljon a férgese!" - mondták, vagy legalábbis gondolták. Megmerevítették a jó és a rossz emberek közötti határt, s egyszer és mindenkorra lezárták. S tették ezt Isten nevében.

Az viszont nem jutott az eszükbe, hogy erre senkitől, főleg az Istentől nem kaptak felhatalmazást. Milyen más Jézus!

A "kegyetlen kegyesekkel" szemben nála még mindenki számára van lehetőség. Talán éppen ezt érezték meg a kirekesztettek: A Mesternél szó sincs selejtezésről! Ellenkezőleg: "jöjjetek énhozzám mindnyájan!" - hallották Jézustól.

A farizeusok és az írástudók állandóan mérlegeltek, folyton összehasonlították magukat másokkal.

S mert a mérleg nyelve feléjük billen, meg vannak elégedve - önmagukkal. Ők az önelégült emberek. Eszükbe sem jut, hogy mindezért az Istent dicsérjék. Az sem, hogy segítsenek azokon, akik lemaradtak hozzájuk képest. Jézus pedig azért jött, hogy megkeresse és befogadja a bűnöst, a gyengét és az elveszettet.

Mindezen felül a kegyesek még elégedetlenkednek is Jézussal. Elvárnák tőle, hogy a bűnösöknek feltételeket szabjon: változzatok meg, akkor befogadlak titeket.

Ilyen a megtérés az ő fogalmaik szerint. Jézus viszont azzal nyeri meg minden kor bűnöseit, hogy úgy fogadja el őket, amilyenek. Nem szab feltételeket, annak örül, ha a bozótban megtalálja a századik juhot, s a felsepert ház porában az elgurult drachmát. Ragadjon ránk az ő öröme!

Uram!

Elfogadtál és elhívtál, élő Jézus, Mesterünk.

Kegyelem, hogy veled járó tanítványok lehetünk.

(EÉ 475,1)Ámen.