"Az Úr pedig eljött, megállt és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád." 

 1Sámuel 3:10

"Nem hallak!" kiáltottam az emeletről lányomnak, aki éppen próbált valamit elmondani nekem. Az üzenet lehetett jelentéktelen, vagy akár nagyon fontos is, de nem kaptam meg, mert a fürdőszobában voltam. Ahhoz, hogy meghalljam lányom mondanivalóját, vagy neki kellett volna közelebb jönnie hozzám, vagy nekem hozzá. 

Erről az jutott eszembe, hogy a nap folyamán vajon hányszor szeretne mondani nekem valamit az Úr, de én nem jó helyen vagyok ahhoz, hogy meghalljam. Lehet, hogy a szívem aggodalmakkal van tele, vagy rohanok egész nap, hogy minden teendőmet el tudjam végezni, esetleg szabad perceimet az üzenetekkel és e-mailekkel töltöm ki. Talán nem vagyok túl jó állapotban és a szívem hozzáállásán kell változtatnom, hogy tisztábban hallhassam Őt. 

Emlékeztek Sámuel történetére az Ószövetségből? Ő egy ifjú, aki Éli pap felügyelete mellett a templomban nevelkedik. Sámuel a megfelelő helyen van, hogy hallhassa az Úr hangját (ott feküdt az Úr templomában, ahol az Isten ládája volt), de az 1 Sámuel 3-ban azt olvassuk, hogy tapasztalatlan volt az Ő hangjának felismerésében, meghallásában. 

A fiatal Sámuelhez kétszer szól az Úr, de nem ismeri fel. Azt gondolja, hogy Éli hívja. A harmadik alkalommal hangzik el a hívás, amikor Éli rájön, hogy Isten szól, és arra inti Sámuelt, hogy ha újra beszél hozzá, figyeljen oda. 

A történetből azt is megtudjuk, hogy még az idős Éli is kijött egy kicsit a gyakorlatból, ami az Úr hangjának felismerését illeti. De mindezek ellenére Isten nem adta fel a próbálkozást a sikertelen megszólítások után. Tovább szólítgatja az ifjut. Sámuel nem tudta, hogy hogyan kell az Úrral beszélgetni, meg kellett tanulnia. 

Mi történik akkor, ha mi nem vagyunk Sámuelhez hasonló ifjak, és nem a templomban élünk? Akkor is szól az Úr, ha hétköznapi nők vagyunk és a modern világban élünk? Igen! Kétség kívül szól a Szentíráson (2 Tim. 3:16-17), teremtő hatalmán keresztül (Zsolt. 65:8), Szentlelke által (János 14:26), lelki vezetők és tanítók segítségével (1Thessz. 2:13), az igazak tanácsa által (Zsolt. 37:30-31), és egyéb módokon.

Mint ahogy közelednem kellett lányomhoz, Noelle-hez, hogy halljam , amit mond, úgy kell közelednünk Istenhez a Szentírás olvasása és akaratának keresése által.

Ami engem illet, napközben többször elmondom halkan a szívemben - "Szólj Uram, én figyelek!". Ez segít emlékezni, hogy az Istennel való beszélgetés nem egyoldalú. Az ima nem csak azt a célt szolgálja, hogy elmondjuk kéréseinket, vagy, hogy dicsőítsünk, hanem alkalom arra is, hogy Rá figyeljünk. 

Legyen hát szívünk ma is kész odafigyelni az Úrra!

Drága Uram, szólj hozzám, mert hallja a te szolgád. Segíts, hogy teljes szívvel tudjak Rád figyelni. Vezess Szavad által, adj halló füleket és értő szívet.  Ámen.