„Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, és elvégezzem, amit rám bízott.” Jn 4,34

Ha szoktál nőknek tartott keresztény előadásokra járni, bizonyára már a könyöködön jön ki a szamariai asszony története. Minden oldaláról kielemezték már. Meg kell vallanom, ha meghallom egy konferencián, hogy valaki róla kezd beszélni, hajlamos vagyok kikapcsolni az agyamat, s trópusi tájakat képzelek magam elé, vagy a bevásárló listámhoz adok még hozzá egy-két szükséges dolgot.

Nem mintha nem szeretném ezt a történetet. Nagyon szeretem. Csak annyiszor hallottam már, hogy nem hiszem, hogy valami újat kaphatnék még belőle. Pedig valamit nem vettem észre, hiába olvastam annyiszor, s hittem, hogy már teljesen kiveséztem. Valami fontos dolog kimaradt.

Egy asszonnyal folytatott leghosszabb beszélgetésének közepén Jézus szóba hozza a táplálkozást. A táplálkozást! Sosem figyeltem fel rá. Valahogy nem mélyedtem el eddig Jézus tanításában, hogy kétféle táplálékra van szükségünk: testire és lelkire.

Amint testi táplálékra van szükségem, hogy testem életben maradjon, ugyanúgy táplálnom kell a lelkemet, hogy ne haljon éhen. „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, és elvégezzem, amit rám bízott” (Jn 4,34). Majd így folytatja: „Emeljétek fel szemeteket, és nézzétek meg a szántóföldeket: már megértek az aratásra” (Jn 4,35b).

Többről van itt szó! Ne hagyd, hogy a testi táplálék elvonja a figyelmedet. Ne hidd, hogy a testi javak ki tudják elégíteni a lelkedet. Erre csak Jézus képes. Úgy lett megalkotva a lelkünk, hogy Jézusra vágyjon, és másokat Hozzá szeressen. Annyian vannak, akik hívásunk üzenetére várnak. Ne hagyd, hogy a kudarctól való félelem visszatartson.

Mialatt a megváltást kínálja a szamariai asszonynak, Jézus mintha elkalandozna a táplálkozás területére. De ez nem elkalandozás. Tökéletesen illik a képbe, kapcsolódik a lelki alultápláltsághoz. Amikor a táplálékot nem csak gyomrunk, hanem a lelkünkben lévő űrök feltöltésére is próbáljuk használni. Éveken át testileg túltáplált, lelkileg alultáplált voltam. Életbevágó, hogy ne feledjük:

Az étel meg tudja tölteni a gyomrunkat, de nem a lelkünket.

A tulajdonunkká vált dolgok meg tudják tölteni a házunkat, de nem a szívünket.

A szex ki tudja tölteni az éjszakáinkat, de nem a szeretetéhségünket.

Gyermekeink kitölthetik napjainkat, de nem a személyiségünket.

Jézus tudtunkra akarja adni, hogy csak Ő tud betölteni, csak Ő tud igazán kielégíteni bennünket. Azt akarja, hogy ezt tényleg higgyük el Neki.

Lelkünk csak akkor elégül ki, ha eredeti jézusi táplálékot kap: ha követjük Őt, és másokat is Hozzá vezetünk. Ha el tudunk szakadni a fogyasztással kapcsolatos gondolatainktól, tisztábban meghalljuk, nagyobb bizalommal követjük a hívást, a hivatásunkat.

Uram, tudom, hogy csak Te tudsz feltölteni. Te vagy az életem Ura. Kedvedben szeretnék járni mindennel, amit ma teszek. Segíts, hogy kövesselek. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today, , Lysa Terkeurst, , www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu,