Azután így folytatta Jézus: "Egy embernek volt két fia.  A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont.  Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott.  Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.  kkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni.  Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki."

 "Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy. 

És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.

A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek.  Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! A zután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk,  mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek."  "Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazajövet közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.  Előhívott egy szolgát, és megtudakolta tőle, hogy mi történik itt.  Mire a szolga így felelt: A testvéred jött meg, és apád levágatta a hízott borjút, mivel egészségben visszakapta őt.  Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte.  Ő azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal.  Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút.  Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott."15,11-32.

TISZTA LAP

Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. (2Kor 5,17)

Egyik kollégám elmesélte egy álmát, amelyben megértette Isten megbocsátását. Álmában azt mondta Istennek, hogy nagyon szeretné, ha minden elkövetett bűnére bocsánatot kapna. Isten azt kérte tőle, írja fel vétkeinek listáját egy táblára. Elkezdte írni a listát, azokkal indítva, amelyeket "kis bűnöknek" tartott. Meglepetésére, amilyen gyorsan írta, Isten olyan gyorsan letörölte a szavakat. Elcsodálkozva ezen, kíváncsi volt, mi fog történni, amikor a "nagy bűnökre" kerül sor. Folytatta azokkal, amelyeket komolyabb bűnöknek vélt. Szinte el sem akarta hinni, amikor ugyanazt a gyors letörlést látta. Bármit is írt, Isten habozás nélkül letörölte. 

Álmából felébredve eszébe jutott a fenti bibliavers az új teremtésről és Isten szeretetéről, ami olyan, mint a tékozló fiú atyjának szeretete. A barátom vallja, hogy Isten elfogad minket, és eltörli vétkeinket úgy, ahogy álmában látta. 

Megbánhatjuk minden helytelen cselekedetünket és bűnünket, a "kicsiket és a nagyokat" is, bocsánatot kérve rájuk, és Isten nemcsak megbocsátja, de el is törli azokat, mintha nem is léteztek volna. Tisztára törölt táblánkkal, új teremtéssé lettünk.

Imádság: Add, hogy készek legyünk hozzád jönni Urunk, mert te elfogadsz. Tékozló fiúként jövünk, Urunk, bocsáss meg, tarts meg szeretetedben, most és mindörökké. Ámen.

Isten megígérte, hogy nem emlékezik meg bűneinkről. 

William Louis Dike (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÚGY ÉRZIK, HOGY A MÚLT BŰNEI FOGVA TARTJÁK ŐKET!