Ha igazi önismeretre vágysz, akkor nézd az emberi kapcsolataid egyfajta tükörként. Különös tekintettel vedd szemügyre és vizsgáld meg a párkapcsolatod, annak is elsősorban az érzelmi oldalát. Itt most nem csak a szerelemre gondolok, hanem arra, hogy milyen érzések vannak benned a párodhoz kapcsolódva. Nem csak az idealizált helyzetekben, hanem a hétköznapi apró-cseprő kis dolgokban.

Ha néha azt hiszed, hogy azért szenvedsz a partnered mellett, mert ő ilyen vagy olyan, vagy ő a hibás bizonyos dolgokért, akkor végy egy mély lélegzetet, s ne engedj az automatikusan megjelenő magyarázatoknak. Vedd szemügyre, hogy tisztán látod-e a helyzetet és a párodat, vagy az érzelmeid szűrőjén át?

Amikor például pillanatnyilag nem érzed jól magad a párkapcsolatban, s azt hiszed, hogy neki kell megváltoznia, tedd fel a kérdést: Ő talán ugyanígy gondolkodik rólam? S ha igen, van-e rá alapja? Helyezd bele magad az ő szerepébe s próbáld magad meglátni a párod szemszögéből. Csodában lesz részed.

Rádöbbensz, hogy nem ő a hibás. S nem is te. Csupán az, hogy az otthonról hozott programok játszanak veletek. A párkapcsolat megtanít felismerni, hogy hogyan irányítanak az öntudatlan szokások, meggyőződések, és elvárások, és az azokhoz fűződő érzelmeid, amelyek alakítják az emberi kapcsolataid alapjait.

Egy hamis szerep nem tesz boldoggá és hitelessé, amikor valódi vagy az viszont igen. Nem könnyű szembesülni Önmagunkkal, a partnerünkön keresztül azonban nagyon hasznos s építő. Még ha néha fájdalmas is. Mélyebb szinten minden pillanatban, amikor találkozol valakivel, tükörbe nézel, s ebben a tükörben láthatod meg viselkedésedet, szülőktől, a társadalomtól kapott kondicionáltságodat, szokásaidat, félelmeidet, reakcióidat. A párkapcsolatodban pedig ez hatványozottan igaz.

Amilyen vagy, olyan típusú embereket vonzol magad köré. Ezt sokszor el sem merjük hinni. Vedd észre hogy a legmegfelelőbb ember ennek a törvényszerűségnek vizsgálatára a párod.

Ő a legalkalmasabb arra, hogy megtanuld, hogy megmutassa neked, hogy mit kell abbahagynod, min kell változtatnod. Egy-egy párkapcsolati vita során megfigyelheted, hogy a keletkező érzés (düh, harag, keserűség) benned a múlt szerinti érzés, nem pedig a helyzethez kapcsolódó érzés.

S ha újra s újra ugyanazokban a helyzetekben találod magad, akkor ugyanazok az ellenállási minták jönnek felszínre. Persze ezeket nem látod a vita hevében, s nehezen ismerhető fel, hogy ez a Te érzésed, amit partneredre vetítesz. Nem érzékeld, hogy nem ő az, akitől rosszul érzed magad, hanem a belső öntudatlan reagálástól.

A társ, mint egy tükör segít abban, hogy meglásd valami fontosat. Azt, amit nem fogadsz el benne, azt valójában Te hordozod - félelem, fájdalom, szokás – és valójában ettől szeretnél a leginkább megszabadulni.

Szavakkal vagy szavak nélkül éreztetve fejezed ki párodnak azt, amit keresel, amit hiányolsz önmagadban. Anélkül, hogy tudnál róla, a párodat kéred arra, hogy változzon, amit ugye azért teszel, hogy jól érezd magad. S mivel mindig olyannal kerülsz kapcsolatba, aki a félelmeidet, ellenállásaidat, szorongásaidat indítja be azzal, ahogyan viselkedik.

Azokat az érzéseket – félelmeket, szorongásokat – melyek megakadályozzák, hogy jól érezd magad az életben. Párod valódi érzelmeket hoz a felszínre, s a benső világodat tükrözi. Így segít megtudni, milyen vagy egy teljesebb perspektívából.

Tudatosítsd magadban, hogy minek a hiányától szenvedsz, s tedd fel a kérdést: hogyan okozhat a nem létező szenvedést. Ismerd fel, hogy nem hiányzik semmi. A párodban és benned is minden megvan már ebben a szent pillanatban, hogy boldog és kiegyensúlyozott életet éljetek.

Az Élet játékának és művészetének fejlesztésének nagyszerű eszköze a párkapcsolat, használjuk tehát, leljük benne örömünk, s ne legyünk öntudatlan szokásaink a rabjai, és áldozatai.

Forrás: harmonet.h