„Ha azt mondod a te szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképen űzhetem ki őket? Ne félj tőlük; emlékezzél meg azokról, a miket cselekedett az Úr, a te Istened a Faraóval és mind az egyiptombeliekkel”
Mózes ötödik könyve 7:17-18.
Az élet nem csak könnyű napokat tartogat. Vannak napok, amikor olyan híreket kapunk, amelyek szinte leblokkolnak, földbe gyökerezik a lábunk és nem tudjuk hirtelen mi tévők legyünk. Aztán ahogy felocsúdunk, igyekszünk tenni valamit, de azt látjuk, szinte magunkra vagyunk a túlerővel szemben. Mi az első reakciónk ilyenkor? Elcsüggedünk. Azt mondjuk magunkban: „Hogyan tudnék én győzni a túlerővel szemben?”
Emberileg talán lehetetlennek tűnik a győzelem, de ez az ige arra bátorít, hogy bármennyire egyedül érezzük magunkat az éppen folyamatban lévő harcban, nem vagyunk egyedül. Isten mellettünk áll, ő harcol értünk, úgy ahogy annak idején Izraelért is megtette.
Azt az ígéretet mondja ma neked, amit annyiszor mondott már olyan embereknek, akik a túlerőt látva, megdermedve álltak: „Ne félj!”.
Nem tudom, mi az a túlerő, amivel ma harcolnod kell, hiszen mindenkinek a saját harca a legnehezebb. Lehet, hogy kilátástalannak látod a küzdelmedet, de tudnod kell, nem vagy egyedül.
Isten melletted áll.
S így te vagy túlerőben.
Ő ma is, jelenleg folyó küzdelmedben is támogat és győzelmet ad, úgy ahogy azt sokszor tette már.
Emlékezz csak vissza és adjon ez erőt harcolni ma is!
Kommentáld!