IGAZÁN ÚR Ő?
"...csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel és azt a szolgálatot, amelyet vettem az Úr Jézustól" (Csel 20,24).
Nem
a sikeres tevékenységben van az öröm, hanem abban, ha teljesen
betöltöm, amire Uram teremtett és újjászült. Urunk öröme az volt, hogy
véghezvihette, amiért az Atya elküldte, és így szól: "Amiképpen engem
küldött az Atya, én is akképpen küldelek titeket" (Jn 20,21). Kaptam-e
az Úrtól valamilyen szolgálatot? Ha igen, akkor abban kell olyan hűnek
lennem, hogy csak ezért a szolgálatért legyen drága az életem. Gondolj
arra, milyen jól esik majd hallanunk Jézus szavait: "Jól van jó és hű
szolgám" (Mt 25,21). Boldogító az a tudat, ha megtetted azt, amire Ő
elküldött. Mindannyiunknak meg kell találnunk a magunk kijelölt helyét
az életben, és szellemi értelemben akkor találjuk meg, amikor az Úrtól
megkapjuk szolgálatunkat. Hogy ezt elnyerhessük, Jézussal kell
közösségben lennünk; többnek kell
Őt megismernünk, nemcsak személyes Megváltónak. "Megmutatom neki,
mennyit kell szenvednie az én nevemért" (Csel 9,16).
"Szeretsz-e
engem?" Ha igen, akkor "legeltesd az én juhaimat!" Nincs válogatás a
szolgálatban, csak feltétlen hűség Urunk megbízatása iránt, amit akkor
ismersz fel, amikor a legszorosabb közösségben vagy Istennel. Ha az
Úrtól kaptál valamilyen szolgálatot, akkor tudod, hogy nem a szükségből
ered az elhívatás, a szükség csak alkalom a munkálkodásra. Arra vagy
elhíva, hogy hű légy a szolgálatodban, amit akkor kaptál, amikor igazán
kapcsolatban voltál Uraddal. De ez nem azt jelenti, hogy csak egy
bizonyos küzdőtér van a számodra kijelölve Isten szolgálatában, hanem
tekintetbe kell venned azt is, ha más területeken is szükség van a
szolgálatodra.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
Kommentáld!