Néhányan úgy érzitek, csak egy marék hamu maradt az életetekből, semmi nem sikerült, egy álmod sem valósult meg.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy túl vagy a halálon, túl vagy a temetésen, most itt az idő, hogy feltámadj.

A jó hír, hogy addig nincs vége, míg Isten nem mondja, hogy vége.

Neki van még rá módja, hogy álmaidat megvalósítsa.

Miért nem kötsz vele egyezséget?

Miért nem rázod le magadról ezt az áldozati hozzáállast?

Ha helyes a szemléletmódunk, az az ellenség összes hatalmát elűzi. 

Ha a dolgok ellenünk vannak, letörhetnénk, elkeseredhetnénk, panaszkodhatnánk, de ha megértjük ezt az elvet, hogy Isten valami jót tud kihozni belőle, még ha nehéz is, Isten ad nekünk valamit általa, akkor mosolyoghatunk a világra még akkor is, ha tervünk nem sikerült.

Békében lehetünk akkor is, ha idegeskednünk kellene.

Jók lehetünk akkor is, ha ők nem voltak jók hozzánk. 

Lehet egy főnököd, barátod, gyermeked vagy bárki, akivel gondod van, egyszer nézz rájuk és mondd nekik: Te nem velem történsz meg, hanem értem. Talán nem fogják megérteni, de ne gyötörd őket a magyarázattal. 

Amikor megtaláltuk ezt a helyet a Lakewood templomnak, a város egyik fontos üzletembere azt mondta egy barátomnak, hogy előbb lesz egy hideg nap a pokolban, semhogy Lakewood felvirágzik újra. Ez az ember nem tudta mit tesz értem. Isten arra használta őt, hogy új tüzet élesszen bennem. Új eltökéltséget, új szenvedélyt adott nekem. Ő nem velem történt meg, hanem értem. 

Nagyon sokszor úgy tűnik, hogy ha egy álmunk meghal, akkor egyszerűen feladjuk, nem hiszünk tovább. Láttam embereket, akik elmulasztották a legjobbakat, mert nem tudtak kilépni a temetés fázisából.

Csalódásokon mentek keresztül, valami nem a kedvükre történt és ahelyett, hogy elengedték volna annak tudatában, hogy Istennek van más terve, ők önsajnálatba süllyedtek.

Soha nem fogsz feltámadni, ha nem engeded el a múltat.

Mondd inkább: Én megtettem a legtöbbet, ami tőlem telik. Valamiért nem sikerült, de nem fogok életem végéig üldögélni és azon rágódni, amit nem tudok megváltoztatni. Ennek vége, elmúlt. Tudom, hogy túl vagyok a halálon, a temetésen, most kész vagyok a feltámadásra. Felkészülök az újra, amit Isten hoz életembe. 

Legtöbbször, amikor Isten bezár egy ajtót és akadályokon, veszteségeken megyünk keresztül, azért van, mert Isten valami jobbat tartogat számunkra.

Ha megkeseredünk, negatívak leszünk, ez megakadályozza Istent abban, hogy újat hozzon életünkbe.

Ki kell tudnunk mondani:

Istenem, ha nem is tálaltam meg utamat, de bízok benned.

Tudom, hogy te tudod mi a legjobb számomra és hiszem, hogy a megfelelő időpontban megadod nekem szívem vágyait.