„Aki kicsiben hű, a nagyban is hű.” 

Lk. 16:10

Álmodsz valamiről? Valamiről, amit szeretnél elérni, megcsinálni? Húszas éveim elején már öt állást próbáltam ki és hagytam ott, mielőtt a Proverbs 31 Ministries (Példabeszédek 31 Szolgálatok) megalapításában segédkeztem volna. Sokan kérdezték már tőlem e-mail-ben, hogy kerültem kapcsolatba a Szolgálatok elindításával. Jó volna ilyenkor meghatározni három konkrét lépést, ami oda vezetett, ahol most vagyok, ahhoz a munkához, amire érzem, hogy teremtettem. De az út idáig nehezen körülhatárolható, és nem tudok felsorolni határozott, könnyű lépéseket. Inkább úgy mondhatnám, idebotorkáltam.

A szolgálatot az a barátnőm nevezte el, aki felkért a létrehozására. Már majdnem négy hónapja dolgoztam benne, mikor felötlött a gondolat, talán ideje lenne elolvasnom a Bibliában a Példabeszédek 31-et. Azelőtt sosem tettem.

Miután elolvastam, vitatkozni kezdtem Istennel, figyelmeztettem, hogy nem a megfelelő lányt hívta meg egy olyan szolgálatba, amelyik nevében a tökéletes nő leírását viseli.

Akkor épp egy gyermekem volt, aki minden nap megríkatott, teljesen kimerített, és ráadásul a házasságomben is harcok dúltak.

Isten nem tágított.

Szeretem ezt a mondatot. Ő utat csinál ott, ahol nincs út. Szeret alkalmatlannak látszó embereket rakni a feladatokhoz, mert így bármi jó származik ügyetlen próbálkozásaikból, az egyértelműen Neki tulajdonítható. Biztos vagyok benne, hogy nem egy jól képzett nőt keresett, hanem egyszerűen egy olyat, aki igent mer mondani Neki.

Hogyan növesztette Isten ezt a szolgálatot aprócska magból azzá, ami mára lett?

Meggyőződésem, hogy az én feladatom végig nem az volt, hogy létrehozzak majd vezessek egy sikeres szolgálatot. Az én munkám végig az volt, hogy engedelmeskedjem Istennek. Az én dolgom az engedelmesség volt, az eredményesség Istené.

Ez igaz mindenre, amit csinálunk: munkára, házasságra, hivatásra, az álmainkra.

Engedelmeskednem kellett Istennek a kicsi dolgokban és a nagy dolgokban. Néha a szolgálatom abból állt, hogy pelenkákat cseréljek, és elnézést kérjek a férjemtől makacsságomért. Máskor abból, hogy együtt kávézzak valakivel, és meghallgassam, ami a szívét nyomja. Megint máskor az volt a szolgálat, hogy cikket írjak szerény kis újságunkba, aminek akkor 35 olvasója volt.

Isten sosem hagyta, hogy ez a szolgálat túlnőjön engedelmességem korlátain.

Amikor összeválogattam a csapatot, olyanokat kerestem, akik ugyanilyen szenvedélyesen mondanak igent Istennek. Ahogy Ő hűségesnek talált engem és kis csapatomat a kicsi dolgokban, nagyobb kihívások következtek. Nem volt könnyű, és nem tudtunk minden nap tökéletesen engedelmeskedni, de azt tudtuk, hogy nem adjuk fel.

A Példabeszédek 31 Szolgálatok lassan bontakozott ki. 17 éve kelünk fel minden nap úgy, hogy felajánljuk engedelmességünket arra a napra Istennek, és azt, hogy igent mondunk, bárhova vezet minket aznap.

/Ha érzel a szívedben valami indíttatást egy álom megvalósítására, hagyd, hogy lassacskán bontakozzék ki. Vedd észre, hogy elkezdheted még ma. Kérd Istent, hogy tegye eléd az engedelmességi nyilatkozatot, és írd ma alá. Ki tudja, mi kezdődik el ezzel az igennel…

Segíts, Istenem, hogy függetlenül a nagy álmoktól, amelyeknek a csíráit a szívünkbe ültetted, a kicsi dolgokban mutatkozzunk hűségesnek. Emlékeztess mindig arra, hogy a mi dolgunk az engedelmesség, és Te majd gondoskodni fogsz az eredményről.  Ámen.