Közeledett Zsolti kilencedik születésnapja. Édesanyja születésnapi uzsonnát rendezett a számára.

Zsolti ujjongott:

– Jaj de jó, anyu! Úgy szeretném, ha sok kedves barátom lenne! Sokat fogunk játszani! Annyi szép játékom van!

Eljött a várva várt nap. Zsoltit öt kis osztálytársa látogatta meg. Kapott tőlük sok csokit, rágót, süteményt. Az gyertyás diótorta is nagyon finom volt. Mikor minden elfogyott, a gyerekek bevonultak Zsolti szobájába, játszani. Zsolti vendégei érdeklődéssel nézegették a sok szép játékot.

– Játsszunk ezzel! – ajánlotta Soma, és a kezébe vett egy társasjátékot. Vízilovakkak kellett elkapni színes üveggolyókat.

– Nem, azzal ne játsszunk! Még elgurulnának a golyók! – mondta Zsolti, és elvette tőle.

Balázs egy tarka labdát kerített elő a szekrény alól. 

– Menjünk ki, és labdázzunk! – Zsolti gyorsan elrakta a labdát.

– Ez a legkedvesebb labdám. Nem szeretném, ha elgurulna valahova!

Ákos egy távirányítós autót nézegetett, de Pisti azonnal megvédte a kincsét. 

– Ezt ne, ez az enyém.

Az építőelemeket Tamástól vette el Zsolti. Karesz meg hiába próbálta kinyitni a Lego-s dobozt, pedig rengeteg elemet lehetett látni, átlátszó fedelén keresztül.

– Nem, ezt nem! Ez szétszóródik! – tiltakozott az ünnepelt.

Öt kis pajtása nagyon elszontyolodott. Hamarosan el is köszöntek. Kimentek a játszótérre, és vidám fogócskába kezdtek. Zsolti otthon maradt, és szomorúan kérdezte a mamájától: 

– Miért nincsenek nekem barátaim?

Édesanyja megmagyarázta: 

– Kisfiam, te a barátságnál előbbre valónak tartottad a kincseidet. Ne csodálkozz, hogy egyedül maradtál.

Zsolti a barátság lehetőségét veszítette el, mert a játékait értékesebbnek tartotta a barátainál. A Bibliában olvasunk egy fiatalemberről, aki a vagyonát tartotta fontosabbnak Jézus Krisztusnál.

A gazdag ifjú

KI FUTOTT JÉZUSHOZ?

A názáreti Jézust mindig sok ember vette körül. Hallgatták a tanításait, figyelték, ahogy gyógyított, megosztották Vele gondjaikat. Egy délután futva jött Hozzá egy fiatalember, és leborult a lábai elé. Az, hogy futva érkezett, azt jelezte, hogy valami nagyon sürgős, nagyon fontos mondanivalója van a Mesterhez. Az pedig, hogy a lábai elé borult, kifejezte nagy tiszteletét Izrael tanítója iránt. Azt gondolom, különös kedvességgel szeretette volna megszólítani. Így szólt Hozzá:

– Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?

Jézus nem fogadta el ezt a nevet. 

– Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten! (Luk 18, 19)

Vajon miért említette Jézus azonnal Istent, amikor a gazdag ifjút meglátta? Azt gondolom, azért, mert az ifjú leborult előtte. Úgy tisztelte, ahogy Istent szokás köszönteni. És jónak mondta Jézust. Miért nevezzük Istent jónak? Gondolkoztatok már rajta? Sok ember, és gyermek, csak úgy megszokásból nevezi Őt így.

„Nem engedheti ezt a Jóisten…” Ebben a megszólításban nagyon kevés a tisztelet. Valamiféle automatának gondolják Istent, akinek bedobunk egy-két-tíz imádságot, ő pedig megteszi a kérésünket.

Istenre nem kényszeríthetjük rá az akaratunkat, Ő mindig saját terve szerint cselekszik. Ő az, Aki ezt a világmindenséget megteremtette, a mikroszkóppal alig látható parányi élőlénytől a hatalmas hegyekig.

Csillagmiriádok felett Ő az Úr. Fenntartásuk is az Ő kezében van. Megteremtette az embert, megbízott benne, a saját keze művét bízta rá. Az ember pedig méltatlanná vált erre a bizalomra. Fellázadt Isten ellen, és Teremtője ellenségével szövetkezett.Isten számtalanszor elpusztíthatta volna teremtményét, de mindig megkönyörült rajta. Isten jó, mert Ő maga a szeretet. Isten jó, mert nem engedte, hogy a lázadó ember örökre elveszítse Őt. Ezért jött el Fiában erre a földre, hogy megismertesse szeretetét az emberekkel. Isten jó, és ezt a tulajdonságát Jézus Krisztusban láthatjuk meg. A Biblia azt mondja: Ő képe a láthatatlan Istennek. (Kol. 1, 15)

Azt gondolom, Jézus azért kérdezte meg az ifjút, miért mondja őt jónak, hogy alkalma legyen megvallani: „mert tudom, hogy Te vagy az Isten Fia, a megígért Messiás.”

Ez a válasz azonban elmaradt. A fiatalember nagyon tisztelte Jézust, de csak rabbinak, tanítónak hitte. Jézus látta a szívét. Ezért úgy folytatta, ahogy minden rabbi válaszolt volna a feltett kérdésre.

– El szeretnéd nyerni az örök életet? Tartsd meg a parancsolatokat!

Amikor a zsidó népet Isten bevezette Kánaán földjére, a mai Izrael területére, Isten tíz parancsot adott Mózesnek, a nép vezetőjének. Mózes kőtáblára véste ezeket a parancsokat, és az Istennel kötött szövetség ládájában őrizték. Ez volt a zsidó nép törvénye. Az első öt parancs arról rendelkezett, mivel tartozik az ember Istennek. Ennek az öt parancsnak a tartalmát, Jézus, egy alkalommal így foglalta össze: Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (Máté 22, 37)

A következő öt parancs az emberek közötti kapcsolatról szól, hogyan viselkedjék az ember az embertársával. Erre az öt parancsra emlékeztette most Jézus a gazdag ifjút. „Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan,(ne hazudj) tiszteld atyádat és anyádat!” 

Ezt az öt parancsot foglalta össze egy mondatban: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! (Mt. 22, 39)

Az ifjú határozottan jelentette ki: 

– Ezeket én ifjúságom óta, mind megtartottam!

MEG TUDTA TARTANI A GAZDAG IFJÚ A PARANCSOKAT?

Mit gondoltok, igaz lehetett ez? Talán valóban nem tett ez a fiatalember semmi olyat, ami miatt börtönbe kellett volna mennie. Nem ölt embert, nem is kapták rajta lopáson. A bűn azonban az, ha olyat gondolsz, mondasz, vagy teszel, ami Isten előtt nem kedves. Amire nem a szeretet az indít téged. Mit gondoltok, ez az ifjú sohasem gondolt haraggal valakire, aki megbántotta? Nem ölt, de gondolatban mégis megtette. Sohase mondott a bajusza alatt tiszteletlen szavakat az édesanyjára vagy édesapjára, amikor valamit parancsoltak neki, ami nem volt kedvére való? Látszólag nem volt tiszteletlen, de a szíve mélyén mégis az volt.

Veled is, velem is megtörtént ez, vagy más ilyen dolog, bűn, még akkor is, ha mások nem vették észre.

Minden ember bűnös, hiszen mindannyian Ádám késői unokái vagyunk, és bűnös természettel születtünk. Ez az ifjú sem volt kivétel ez alól.

A parancsolatokat még soha, senki nem tudta megtartani. Így soha, senki nem nyerhetné el az örök életet. Ezért olyan csodálatos az az ige, amit tanultunk: Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekért, hogy senki ne dicsekedjék ( Ef.2, 8-9) Nem azért kaphatunk örök életet, mert megszolgáltuk. Egyedül a Jó Isten kegyelméből.

Az az igazság, hogy ez az ifjú nem ismerte a saját szívét. Ha ismerte volna, ezt kellett volna mondania: 

– Nem akartam, mégis vétkeztem mindegyik parancs ellen. Mit kell tennem, hogy Isten megbocsásson nekem?

Bár nem ezt mondta, Jézus nagy szeretettel nézett rá. Látta, a szívét, és segíteni szeretett volna rajta. Hiszen az előbb megkérdezte, hogy milyen hiányosság van benne? Jézus ismerte ezt a hiányosságot. Látta, hogy ez a fiatalember még valamihez nagyon ragaszkodik.

MIT TANÁCSOLT JÉZUS A GAZDAG IFJÚNAK?

Így folytatta tehát a beszélgetést: Valami azonban még hiányzik belőled: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, és kövess engem! ( Luk.18, 22)

Azt gondolom, hogy ezeket a szavakat meghallva, a fiatalember olyan lett, mint akit megütöttek. Csak Jézus tudta, milyen érzékenyen érintette ez a felszólítás. Nagyon gazdag volt, és szeretett kényelemben élni. Szerette volna biztosítani az örök életét, de földi életében élvezni akarta a vagyonát.

A vagyona volt a legfontosabb az életében. Fontosabb, mint az örök élet. Fontosabb, mint Jézus Krisztus. Te ne végy példát erről az ifjúról. Jézus legyen a legfontosabb az életedben!

Mit gondoltok, aki el akarja nyerni az örök életet, annak mindenétől el kell válnia? Erre akarta Jézus megtanítani ezt a gazdag ifjút? Nem. Jézus arra akarta rávezetni, hogy van valami az életében, ami visszatartja attól, hogy teljes szívvel szeresse Istent. Ez pedig a gazdag ifjú vagyona volt. Jézus arra akar megtanítani minket is, hogy mi az igazán fontos dolog. Egyedül az a fontos, hogy ne legyen a számunkra semmi értékesebb Istennél, Jézus Krisztusnál.

Amikor Jézus azt mondta: „szeresd felebarátodat, mint magadat”, azt is mondta: ne tartsd vissza azt, amid van, azoktól, akiknek nincs semmijük. Ne legyen nyomorgó, éhező körülötted. A pénzt, a házat, a gazdagságot is Isten adja. Nálad teszi le, de nem minden a tied. Azért adja, hogy te is megtanulj adni. Azt is megtehette volna ez a fiatalember, hogy leborul Jézus elé újra, és azt mondja:

– Most már tudom, hogy vétkeztem, Uram. Mégsem tartottam meg minden parancsolatot. Nem szeretem annyira a többieket, mint magamat. Nem tudom a vagyonomat oda adni nekik. Kérlek, bocsáss meg!

Ez a vallomás nem történt meg. A gazdag ifjú nagyon elszomorodott, és lassan elballagott. Ezt a próbát nem tudta kiállni. Gazdag ifjú maradt, mégis szegénnyé vált. Megfosztotta magát Jézus Krisztustól.

Gondold most végig, téged mi tart távol Jézustól? Mi az, amit nem szívesen adnál oda Érte? Talán valami szórakozásod? Szokásod? Játékod? Vagy az okosságod? A tehetséged? Mi az, ami értékesebb a számodra, mint Ő, és az örök élet? Jézus legyen a legfontosabb az életedben!

KIÉ AZ ELSŐ HELY?

Ha Jézust teszed az első helyre, Ő segít abban is, hogy átértékeld a dolgokat magad körül. Hiszen ő adott mindent neked. A tehetségedet is, okosságodat is Tőle kaptad. Ha Ő az Úr a szívedben, megáldja azt is, amit az Ő kedvéért hátrább tettél a rangsorban.

Az ifjú távozása után Jézus ezt mondta a tanítványainak:

– Milyen nehezen mennek be a gazdagok az Isten országába!

A tanítványok megdöbbentek. Ők valószínűleg azt gondolták, a gazdagság Isten jutalma a példás életért. Ijedten kérdezték:

– Akkor ki üdvözülhet?

Jézus rájuk nézett. Azt gondolom, a szava tele volt megnyugtató szeretettel. Így válaszolt: Ami lehetetlen az embereknek, az Istennél lehetséges. (Luk 19, 27)

A tanítványok akkor még nem tudták, hogyan tette lehetségessé Isten, hogy bűnös emberek eljuthassanak az örök életre?  Te, meg én, már tudjuk. Jézus Krisztus elviselte helyetted bűneid büntetését.

Hogy lehet örök életed?

Csak azt kell tenned, hogy belátod, neked is szükséged van bűneid bocsánatára. Belátod, hogy magad erejéből nem juthatsz el Isten országába. Jézus Krisztus segítségét kell kérned. Őszinte imádságodra Jézus válaszol. Megbocsátja a bűneidet és örök életet ad neked. Szentlelkével szívedbe költözik, és segít neked, hogy minden dolgot az életedben a megfelelő helyre tégy. Jézus legyen a legfontosabb az életedben! Hallgass a tanácsaira, hogy segíthessen neked mindig a helyes úton maradni.