Ige a mai napra:
Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra!
A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!
Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.
Hadd lakjam mindenkor sátradban, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.)
Zsolt 61,1-5.
A SIRALOM TÁNCA
Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat! Óvd meg életemet, mert ellenség rettent! (Zsolt 64,2)
Hetente tartok egy olyan táncórát, amelyben különféle testmozdulatokkal fejezzük ki érzelmeinket, beleértve a negatívakat is.
Magasan a fejünk fölé emeljük kezeinket, majd gyorsan a föld felé ejtjük őket, mintha egy hatalmas, nehéz tárgyat dobnánk el, aktív és fizikai módon elengedve a fájdalmat, dühöt, ingerültséget vagy önelégültséget.
A tánc tanítása közben megtanultam, mennyire fontos a negatív gondolataink és érzéseink felszabadításának módja, bűntudat, szégyen vagy lelkiismeret-furdalás nélkül.
Nemrég óra után ezt mondta az egyik diákom: "Most, hogy már táncoltam és felszabadultam, minden sokkal világosabb."
Az efféle gyakorlatok lehetővé teszik számunkra, hogy kapcsolatba lépjünk érzéseinkkel, akár kiáltani és panaszkodni akarunk Istenhez, akár hálát adni és dicsérni őt.
A panaszzsoltárok szerzői sírnak, könyörögnek és panaszkodnak. Nem félnek panaszukat kifejezni, mert tudják, hogy Isten megérti, szükségük van fájdalmas érzéseik elengedésére.
Őszinte imádságuk, akár a mi őszinte táncunk, egy hiteles kifejezése érzéseinknek és szívből jövő imáinknak azért, amire szükségünk van. Bízhatunk abban, hogy Isten elfogadja panaszainkat, így mi is elengedhetjük őket, és szabadok lehetünk.
Imádság: Istenünk, köszönjük a sokféle lehetőséget, amellyel kifejezhetjük gondolatainkat és szükségeinket. Ámen.
Isten meghallgatja panaszaimat és dicséretemet egyaránt.
Claire K. McKeever-Burgett (Tennessee, USA)
Kommentáld!