Ige a mai napra

Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban.
Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.
Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában.
Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel.
Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne az idők teljességének arról a rendjéről, hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van.
Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik; hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk a Krisztusban.
Őbenne pedig titeket is - miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek - eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.
Ef 1,3-14.

A KEGYELEM MEGLEPETÉSE

A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott. (Ef 4,7)

Az év leghidegebb napjait éltük. Gyorsan be akartam jutni a meleg szobába, de nem sikerült. Az ujjaim elgémberedve ügyetlenkedtek a lakáskulcsokkal. Ekkor váratlanul meglepett a felhők közül kibúvó nap melegsége. Olyan volt, mintha egy takarót terítettek volna a hátamra, egy kedves gesztus, melyet nem vártam.
A kegyelem szó jutott eszembe. Isten kegyelme nagyon hasonlít a napsütéshez. Mindig velünk van, de nem mindig vesszük észre.
Életünk megpróbáltatásai zaklatottá tehetnek, látásunkat elhomályosíthatja a bizonytalanság vagy a fájdalom. Ilyenkor Isten jelenléte hiányozhat életünkből.
Isten azonban nem várja meg, hogy kitisztuljon értelmünk.
A kegyelem váratlanul megjelenhet, egy barátunk telefonhívásában, egy meleg ölelésben, egy időben és helyén mondott szóban, vagy egy hosszú nap végén való pihenésben.
Ilyen kicsiny dolgokban vehetjük észre, mennyire szeret és gondoskodik rólunk Istenünk. Minél jobban keressük a kegyelmet, annál inkább megtaláljuk azt.

Imádság: Istenünk, köszönjük kegyelmedet, amely néha meglep minket. Segíts elhinnünk, hogy kegyelmed olyan ajándék, amelyet folytonosan adsz számunkra. Ámen.

Isten kegyelme mindig munkálkodik, akár észrevesszük, akár nem.
Nancy Johnson (Georgia, USA)