Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet.
Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.
Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást.
Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk. Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk. És mi láttuk, és mi teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben; és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.
Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben. Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.

1Jn 4,7-19.

A SZERETET KIFEJEZÉSE

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! (Jn 13,34)

Az egyik munkatársam reggelente körbejárja az irodákat és mindenkit széles mosollyal üdvözöl: "Hogy vagy? Hogy mennek a dolgaid?" Ha valaki hiányzik, érdeklődik felőle. Ezt a barátságos viselkedést én a szeretet kifejezésének értékelem.
Felgyorsult, stresszel teli társadalmunkban a szeretet kifejezése egyre kevésbé fontos a személyes kapcsolatainkban. Könnyen megfeledkezünk arról, hogy milyen hatása van akár egy kedves üdvözlésnek vagy egy mosolynak, amivel kifejezzük mások iránti törődésünket.
Keresztényként arra hívattunk, hogy a Szentlélek kegyelmével éljünk, hogy szeressük egymást.
Jézus megmutatta nekünk, milyen az a szeretet, amit gyakorolnunk kellene egymás iránt egyszerű, hétköznapi módon; együtt evett a tanítványaival és a társadalom kivetettjeivel, foglalkozott a nők és a leprások szükségeivel, amikor senki más ezt nem tette meg.
Aztán megmutatta nekünk a teljes szeretetet azzal, hogy meghalt értünk a kereszten. Egy ilyen példát követni kihívást jelent, de a kis cselekedetekkel is érhetünk el változást.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy szeretsz minket. Taníts bennünket is úgy szeretni, ahogyan Jézus tette! Ámen.

Jézus példáját követem, amikor másokat szeretek.
Julianis Báez de Pichardo (Dominikai Köztársaság)