A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye.
Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől!
Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom
az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám.
Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el.
Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át.
Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?
Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.)
Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől.

Zsolt 55,1-9.

ISTEN A MI PÁSZTORUNK

Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! (Zsolt 55,23)

Az orvos közölte nővéremmel és velem, hogy drága édesanyánknak egy szívroham miatt csupán hónapjai vannak hátra. Hazamentem, hogy néhány személyes tárgyát összeszedjem, mielőtt visszatértem a kórházba. Miután beléptem a házba, a kulcsokat földhöz vágtam, leroskadtam egy székbe és elkezdtem keservesen sírni. A legkedvesebb barátom, aki életet adott nekem, nemsokára már nem lesz. Kiszolgáltatottnak és magányosnak éreztem magam. Nem tudtam, hová menjek, sem azt, hogy kihez forduljak tanácsért. Sőt, biztos voltam benne, hogy családom tőlem kér majd segítséget.
Egyetlen dolgot tehettem: imádkoztam. "Ó, Istenem, nem tudom, mihez kezdjek most, és azt sem tudom, hogy kitől kérjek segítséget, kihez forduljak."
Könnyekkel a szememben tértem vissza a kórházba. A személyzet és a támogató szolgálat ettől a pillanattól kezdve mellettem állt édesanyám életének utolsó 5 hónapjában.
Ez idő alatt semmire sem vágytam. Átéltem a minden értelmet meghaladó békességet. Amikor bajban vagyunk, nehéz helyzetünket imádságban Istenre bízhatjuk.

Imádság: Drága Istenünk, bocsáss meg nekünk, amikor elfeledkezünk róla, hogy te mindig jelen vagy az életünkben! Segíts emlékeznünk, hogy még a legnehezebb élethelyzetünkben is feltétel nélkül gondot viselsz ránk. Ámen.

Bármit Isten elé vihetek imádságban.
John W. Brigman (Alabama, USA)