Egy samáriai asszony jött vizet meríteni.
Jézus így szólt hozzá: "Adj innom!" Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
A samáriai asszony ezt mondta: "Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok?" Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal. Jézus így válaszolt: "Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet."
Az asszony így szólt hozzá: "Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély: honnan vennéd az élő vizet? Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?" Jézus így válaszolt neki: "Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."
Az asszony erre ezt mondta: "Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni."

Jn 4,7-15.

AZ ÉLET VIZE

Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. (Jn 3,5)

Egy szerelőcsapat tagja voltam, amely új házak építkezésein dolgozott. Feladatunk az volt, hogy rácsatlakoztassuk a házakat a vízellátó rendszerre. Ez nem volt mindig könnyű feladat, de megérte a fáradozást. Amikor bekapcsoltuk a vízellátást, az eddig csendes, élettelen ház hirtelen élőnek tűnt, és tudtuk, hogy csak idő kérdése, és a ház valódi otthonná válik. Mindig rácsodálkoztam, hogy egy ház olyan gyorsan át tud változni, csupán egy szelep megnyitásával.
Volt az életemben egy időszak, amikor olyan üresnek éreztem magam, mint egy ilyen ház. Felnőtté válásom során az Úr nem volt része az életemnek. Amikor elkezdtem gyülekezetbe járni, és minden nap olvastam a Bibliát, Isten jelenlétének élő vizét kezdtem megtapasztalni. Úgy, mint azok a házak, amikor végre kapcsolódtam Isten igéjéhez, és elkezdtem az ő útján járni, éreztem, hogy lelkem új élettel telt meg.
Tudtam, hogy soha többé nem lesz már üres.
Olyan közösségem van Istennel, amelyről korábban azt hittem, soha nem lesz senkivel. Mint azok az üres házak, örökre átváltoztam Isten élő vize által.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts emlékeznünk arra, hogy te vagy az élő víz! Köszönjük, hogy ürességünket bővelkedő életté formálod. Ámen.

Isten szeretete mindig tud életet adni.
Mark A. Carter (Oregon, USA)