Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt:
"Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!"
Az Úr azonban így felelt neki:
"Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle."

Lk 10,38-42.

A JELENLÉT EREJE

Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle. (Lk 10,42)

Emlékszem a hosszú beszélgetésekre Melissával a napi eseményekről, jövőbeli tervekről, céljainkról, elkövetkezendő házaséletünkről. Közben hosszú, akár tíz perces szüneteket is tartottunk, amikor egyáltalán nem beszéltünk. Mégis kapcsolatban maradtunk, és ez is valahogy fontos volt. A hosszú autóutakon, sétákon a parkokban, vagy csak otthon üldögélve ugyanez a csend részévé vált a kapcsolatunknak.
Néha pont elég az, ha jelen van a másik. Ennek igazságára akkor döbbenek rá leginkább, amikor nem vagyunk együtt. A jelenlét számít.
A mai olvasmányban azt láthatjuk, hogy Mária megértette a jelenlét értékét. Nem kellett részt vennie a társalgásban.
Nem kellett a figyelem középpontjában állnia, elég volt a puszta jelenléte Jézus lábainál. Pont ezért a jelenlétért dicsérte meg Jézus: "Mária a jó részt választotta, amit nem vehetnek el tőle." Micsoda dicséret ez a Mester részéről!
Isten ma is keresi a jelenlétünket. A rohanó hétköznapok jövés-menésében Krisztus mellé ülve találhatunk csendet. Ezekben az értékes pillanatokban felfedezhetjük a szavakon túli bensőséges kapcsolatot, mert amikor Istenhez közeledünk, ő is közelebb jön hozzánk (Jak 4,8).

Imádság: Istenünk, taníts felismernünk jelenlétedet, és segíts kapcsolatban maradnunk veled egész napon át! Ámen.

Ma időt szánok Krisztusra.
Kevin Thomas (Alabama, USA)