Én is hiszem, hogy egyszer eljön majd a nap,
Az igazságot rejtő ködök eloszlanak.
Kezünkben sorsunk, szívünkben a láng,
Tenni mindig kell, de hogy mit mondasz, vigyázz!
Bátor szavakkal mindig megfontolt legyél,
Gondolj azokra, ki magyarként "ott" él4
Védtelen túszként, szülőföldjén idegen,
Hogyan segíthetnél innen csonkán, betegen?
Őrizd a lángot, majd add a fiadnak át,
És a tűz szívekben lobog majd tovább,
Mint a mag a földre hullva, ha jó talajt talál,
Feltör majd a mélyből,
És megvalósult álom lesz, az égig érő láng.
Rázhatod öklöd, ordíthatsz jelszavakat,
Ez még sohasem tolt odébb határokat,
Utcai kórusokra a törvény nem felel,
Sorsunkat már 500 éve máshol döntik el.
Őrizd a lángot, majd add a fiadnak át,
És a tűz szívekben lobog majd tovább,
Mint a mag a földre hullva, ha jó talajt talál,
Feltör majd a mélyből,
És megvalósult álom lesz, az égig érő láng.
Én is hiszem, hogy egyszer felvirrad a napod,
Csak őrizd a lángot és várd ki a pillanatot,
Átírjuk a szerződést és végleg visszatalál
KÁRPÁTALJA, FELVIDÉK, ERDÉLY és VAJDASÁG!
Őrizd a lángot, majd add a fiadnak át,
És a tűz szívekben lobog majd tovább,
Mint a mag a földre hullva, ha jó talajt talál,
Feltör majd a mélyből,
És megvalósult álom lesz, az égig érő láng.
Őrizd a lángot, majd add a fiadnak át,
És a tűz szívekben lobog majd tovább,
Mint a mag a földre hullva, ha jó talajt talál,
Feltör majd a mélyből,
És megvalósult álom lesz, az égig érő láng.
Örizd a lángot ...
Kommentáld!