Sántáné Gegus Sára: FUTÁS
„Mi is, akiket a bizonyságtévőknek ily nagy fellege vesz körült, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőpályát, nézvén a hit elkezdőjére és bevégzőjére, Jézusra, Aki az előtte lévő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – keresztet szenvedett, és az Isten királyi székének jobbjára ült.” (Zsidó levél 12:1.
Cseri Kálmánnak, 38 évvel ezelőtti
konfirmációm emlékére
„Küzdőpálya, futás…!” legyinthetnek sokan,
Akik ezt az Igét olvassák vagy hallják:
„Hát nem küzdünk nap mint nap számosan,
Míg mások ölbe tett kézzel, arcukon gúnyos
Mosollyal nézik ezt? S mi verejtékezve, bukdácsolva
Próbálunk a kijelölt úton mászva, futva
Közeledni a célhoz, Isten Országába!”
Jézus Krisztus ezzel ellentétben Magát adta,
Kijelölve számunkra az Utat,
Ki Igazság, Élet Maga,
S Őbelé kapaszkodva, Tenyerébe bújva
Csak így juthatunk a mennyei Hazába,
Hol nem lesz többé halál, félelem, szenvedés,
Hanem az angyalok kórusába’
Örök dicséret, Isten Fiának szabadításáért!
Jézus itt e földön járva saját Magán tapasztalta,
Milyen az éhezés, szomjazás,
Fájdalom, hőség, megaláztatás,
Ezért együtt érez velünk minden kínunkba’,
S könyörög állandóan, kitartóan Szent Atyánkhoz,
Mint ki Főpappá lett értünk, erősítve, bátorítva!
Hogyha megfáradunk, kétségbe esünk,
Elküldi Szentlelkét, Aki vigasztal,
Újraindít a nekünk kijelölt küldetésünk
Teljesítésében, hogy a régi s mai testvéreinkkel
Ő, mint legnagyobb Bátyánk, egyesíthessen,
Mikor ítéletet tartani visszajön,
Hogy részünk legyen az örökké tartó öröm!
2012. július 28. – augusztus 10.
Sántáné Gegus Sára
Kommentáld!