„Azt mondom pedig: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. Kiki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.”
(Korinthusbeliekhez írt második levél, 9. fejezet 6-7. vers)
Ó, hányszor fantáziáltunk és énekeltük a Hegedűs a háztetőn című musical főszereplőjével, Tevjével a tejesemberrel együtt: ’Ha én gazdag lennék, jaga-diga-diga-daj, jaga-diga-diga-daj…’
No de mihez is kezdenél annyi pénzzel? Meg különben is, a keresztény vallás szerint a pénzvilág az ördög területe, nemde?
Valóban sokan gondolják így, csakhogy a Biblia szerint nem maga a pénz, nem maga a vagyon, mint eszköz a rossz és bűnös, hanem annak a ’szerelme’ (1Tim.6:10), azaz a hozzá fűződő helytelen viszonyulás.
Ezt rakja helyre Isten egyik legnagyszerűbb nevelő eszköze; az adakozás. Mely által megtanulhatjuk, hogy:
„Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.” (Zsolt.24:1) „Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna?”(1Kor.4:7) „Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza.” (Jób 1:21) Vagyis, az Örökkévaló Isten minden dolognak a tulajdonosa, aki kölcsönbe adja nekünk azokat.
„Mindenkinek azonban haszonra adatik” (1Kor.12:7), ami nemcsak a Lélek ajándékaira igaz, hanem az életerőnktől kezdve, a képességeinken át egészen a befolyásunkig.
Így, amikor adakozunk, kifejezzük, hogy hiszünk a Teremtő Istenben, aki gondoskodik rólunk. Elismerjük, hogy a ránk bízott javakért felelősek vagyunk. Ugyanakkor elfogadjuk az isteni küldetést, hogy minden áldást jó sáfárként megosztunk másokkal. És ezáltal még jobban megérthetjük mi magunk és megérthetik mások is, hogy milyen szeretettel viseltetik a mennyei Atya irántunk.
Ne feledd tehát: „aki bőven adakozik, annál inkább gazdagodik; és aki megtartóztatja a járandóságot, szűkölködik. A mással jóltevő ember megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is üdül.” (Péld.11:24-25)
Kapcsolódó bejegyzések:
A remény nem csal meg
Kapcsold fel a belső lámpát
Jó hír
Tiszta lappal indulhatok