„Te vagy az Isten, aki csodát művelsz, a népek előtt feltárod hatalmadat.” Zsolt 77,15

Tavaly hirtelen félbeszakadtak karácsonyi készülődéseink, mikor egy kocsi teljes sebességgel belénk rohant a jelzőlámpánál. Ajándékok, finomságok, karácsonyi listák szóródtak szét a földön. Hál’ Istennek, hamar kiérkeztek a mentősök és a rendőrök, s javasolták, hogy menjünk be a kórházba vizsgálatra.

Több órányira voltunk még otthonról, rengeteg tennivaló várt. Igyekeztünk higgadtan megnyugtatni őket, hogy csak horzsolások, zúzódások vannak rajtunk, de különben jól vagyunk. A mentősök hazaengedtek.

De férjem, Dale, nem érezte jól magát. Másnapra ez a „nem érzi jól magát” a mellkasára koncentrálódott. Úgy gondoltuk, valami történt a szívével.

Huszonnégy órán belül másodszor hívtuk a mentők számát. Most is azonnal kijöttek, és a férjemet, meg engem, mint kísérőt, bevitték a sürgősségre.

Szerencsére nem voltunk egyedül. Sógorom, Tom, kocsijában a lányainkkal, követte a mentőt. Todd barátunk szintén meghallotta, mi történt, s ő is elindult a kórházba.

A váróban Todd Tommal beszélgetett a kelet-afrikai misszióról, amit Tom vezet. Tom elmesélte, hogyan igyekszik anyagi forrásokat találni, mert kutakat szeretnének fúrni, hogy több ezer ember tiszta vízhez jusson a környéken. Toddnak eszébe jutott egy beszélgetés, amit épp előző este folytatott egy ismerősével. Hihetetlen, de az illető épp arról a régi vágyáról beszélt, hogy támogatni szeretné afrikai emberek ivóvízhez jutását.

Todd azonnal felhívta az illetőt, és elmesélte találkozását Tommal és a problémájával. Ez a nagylelkű hölgy azonnal felajánlott egy összeget, amiből 5000 ember számára tudnak kutat fúrni Kelet-Afrikában.

Mialatt Isten a vízellátás csodáját bontakoztatta ki, a férjem gyógyulásában is csoda készült. Az orvosok megállapították, hogy Dale-nek szívrohama volt a baleset miatt. A család, a barátok imádkoztak érte, és hihetetlen, de nagyon hamar tökéletesen érezte magát. Másnap törölték a „szívroham” diagnózist, s hazaengedték a kórházból. Semmi baja nem volt!

Hogy felgyorsultak a dolgok! Nem egészen 24 óra alatt balesetünk volt, Dale kórházba került, szívrohamot állapítottak meg nála, létrejött „a semmiből” egy szerződés, mely több ezer afrikai ember egészséges vízzel való ellátását biztosítja, és kiengedték a kórházból Dale-t teljesen gyógyultan!

Őszinte leszek: iszonyatosan nehéz 24 óra volt, ami teljesen felborította minden tervemet az ünnepekre. Nem szeretném újra átélni. Az autóbalesetek, a sürgősségi osztály nem olyasmik, amiket az ember valaha is át szeretne élni, hát még karácsonykor. Hiszen karácsonyt az év legszebb időszakának tartjuk!

Akkor, pillanatnyilag, szörnyű volt, de visszanézve az egész csodálatos! Az évnek egy olyan időszakában, mikor Isten legnagyobb csodájára – Jézus világra jöttére – emlékezünk, mi is tanúi lehettünk néhány lélegzetelállító csodának. Isten felhasználta a legnehezebb helyzetet, hogy megmutassa hatalmát – nem csak a helyi kórházban, ahol Dale meggyógyult, hanem a messze Afrikában, ahol sok élet menekült meg azáltal, hogy tiszta vízhez jutnak az emberek.

Legyünk résen az ünnepek alatt, tudjunk figyelni az Úr működésére. A 77. zsoltár 15. versében megígéri nekünk, hogy csodákat fog véghezvinni, és megmutatja a hatalmát. Te miben tapasztalod ezt?

Uram, nyisd meg a szememet, hogy lássam a csodákat az én terveimen kívül eső történésekben. Segíts, hogy tekintetemet mindig rajtad tartsam, és a Te hatalmadon. Jézus nevében, Ámen.

(Sharon Glasgow: The Hardest Days – God Uses Them for Good, Encouragement for today, ., www.proverbs31.org/devotions, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu,