Helén Keller:

Köszönöm, Istenem, fogyatékosságomat

Köszönöm, Istenem, fogyatékosságomat,

    mert általa találtam meg

        magamat, munkámat,

            sőt téged, magadat is Istenem!

Köszönöm, hogy életem sötét és néma éveiben

    használtad életemet valami célra,

        melyet ugyan nem ismerek,

de egy napon majd mindent meg fogok érteni

    és akkor nagyon elégedett leszek.

Hiszem, hogy az életet azért kaptuk,

    hogy növekedjünk a szeretetben.

Hiszem, hogy Istenem bennem vagy,

    miként a nap a fényben és az illat a virágban.

Fény az én sötétségemben!

    Hang a csöndemben.

        Hiszem az örök életet.

Hiszem, hogy ott enyémek lesznek azok az érzékek,

    amelyeket most nélkülözök,

és hogy odaát csodaszép otthonom lesz

    telve színnel, zenével,

        a virágok bólongatásával

            és szeretteim arcával.

...............

“Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül.”

Helen Adams Keller (Tuscumbia, Alabama, 1880. június 27. – Arcan Ridge, Connecticut, 1968. június 1.) amerikai író, aktivista és előadó volt. Ő volt az első siket és vak diák, aki főiskolai diplomát szerzett.

 Keller leghíresebb színművében, A csodatevőben mutatja be, hogyan törte át tanára, Anne Sullivan segítségével a kommunikációs gátat, az ebből adódó elszigeteltséget, és bontakozott ki tehetsége, miután kapcsolatot tudott teremteni környezetével.

Helen Keller egészséges gyermekként született. 19 hónapos korában azonban súlyos beteg lett. Az orvosi feljegyzések szerint „heveny gyomortáji és agyi vértolulása" volt, ami valószínűleg skarlátot vagy agyhártyagyulladást jelentett.

A kislány emiatt veszítette el látását és hallását. 

Később Ann Sullivan segítségével azonban még ez sem jelentett neki akadályt abban, hogy felvegyék a Radcliffe Főiskolára, ahol magna cum laude minősítéssel végzett. Időskorában megkapta a Szabadságért Elnöki Érdemérmet, majd 1965-ben a Leghíresebb Hölgyek közé választották a New York-i Világkiállításon. Keller nem mindennapi életéből számtalan film és könyv készült.

.......................

Ludwig van Beethoven 

Még az orvostudomány is megkülönböztetett figyelemmel fordul Ludwig van Beethoven paradoxona felé. A bécsi klasszicizmus hármasának tagja úgy alkotott maradandót és komponált zeneműveket, hogy teljesen elveszítette a hallását.

Beethoven 27 éves volt, amikor tífuszos lett, hallása ezután kezdett romlani rohamos tempóban. Eleinte fülcsengésre, sípolásra és a bal fülének problémáira panaszkodott levelezéseiben. Élete utolsó 25 évét süketségben élte.

Legnagyobb műveit süketen szerezte: a Kilencedik szimfónia, az Ötödik piano conerto, a Hegedű concerto, a Késői Kvartettek és a Missa Solemnis mind olyan darabok, amelyekkel örök időkre beírta magát a legnagyobb zeneszerzők közé.

,,Az élet keresztjei olyanok, mint a kotta keresztjei: felemelnek."

/Ludwig van Beethoven /