Harmincnyolc segélyszervezeti dolgozót ölt meg a Boko Haram 2011 óta

Bíróság akadályozta meg egy 11 éves holokausztáldozat 1938-ban, Izrael földjére küldött levelének elárverezését a családtagok tiltakozása nyomán Izraelben.

A kis Rachel Mintz Lengyelországból Izrael földjére címzett héber nyelvű levele a szakértők szerint iskolák közötti levélbarátság során született, és egy haifai iskolaigazgató hagyatékából került elő a közelmúltban.

A haifai hagyatékot megvásárolta  egy ultraortodox üzletember, a Jad Vasem Intézet tanácsának tagja. Később más levelekkel együtt felkínálta egy árverésre, ahol a meghirdetett tárgyak között felfigyeltek rá a kislány Izraelben élő rokonai, és a számukra különösen becses tárgy átadását kérték egy, a holokauszt áldozatainak emlékét ápoló intézmény számára.

Tulajdonosa azonban nem adta át a levelet sem a családtagoknak, sem a Jad Vasem holokausztmúzeum archívumának, hanem felszólította a rokonokat, hogy licitáljanak rá.

A család bírósághoz fordult, és a kérdés eldöntéséig a dokumentumot visszavonták az aukcióról.

Az üzletember elmondta, hogy már nem tudta visszakérni a levelet az árverést bonyolító cégtől, mert átadása után jogot formálnak rá, noha saját gyűjteménye számára is meg szerette volna őrizni a vita nyomán híressé vált emléket.

A Jad Vasem Intézet közleményében „erkölcsileg elfogadhatatlannak és rendkívül ízléstelennek” nevezte, hogy „valaki holokausztáldozatok személyes tárgyaival vagy dokumentumaival üzleteljen”.

A megfelelő helyet az ilyen történelmi emlékek számára az olyan intézmények jelentik, mint a Jad Vasem, amelyek alaposan megvizsgálják és szakszerűen megőrzik ezeket a tárgyakat – írták.

(neokohn.hu) 

........................

Keresztény vértanú templomát tárják fel Izraelben

Az ezerötszáz éve épült hatalmas keresztény templom romjaira bukkantak a régészek Izrael középső részén, Bét-Semesben.

Benjamin Storchan, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója szerint a templom és a hozzá kapcsolódó udvar az eddigi legnagyobb bizánci lelet a Szentföldön.

A Jeruzsálemtől harminc kilométerre, nyugatra fekvő Bét-Semes város új negyedében, Ramat Beit Semesben, egy új lakópark építését kezdték meg. Az építkezési munkálatokat megelőzve, a régészek már három éve ásatásokat végeznek a környéken. E feltárások során fedezték fel az ősi, a bizánci korban épült hatalmas keresztény templom romjait – olvasható a Haaretz cikkében.

A romok közt találtak egy görög nyelven írt mozaikfeliratot, mely világossá tette a régészeknek, hogy egy keresztény vértanú emlékére, a hatodik században I. Jusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt építették, majd tovább bővítették az 574 és 582 között uralkodó II. Tiberiosz császár által adományozott pénzből.

Az ókori római bazilikák építészeti jegyeit hordozó templom padlózatát gazdag mozaikdíszítés, ablakait pedig üveg borította. Még nem tudják, ki lehetett pontosan az a vértanú, akinek emlékére emelték a hatalmas templomot.

Egyelőre csak annyit feltételeznek, hogy a templom helyén halt mártírhalált, és esetlegesen a temetésének a helye is a völgyben volt.

(hirado.hu)

......................

Az Amerikai Képviselőház hivatalosan is tömeggyilkosságnak titulálta az Ottomán Korszak első világháborús mészárlását, amely során 1,5 millió örmény keresztényt gyilkoltak meg.

A történelmi szavazás során a Kongresszus minden tagja ezt a szófordulatot használta évtizedek után először a tragédiára való utaláskor.

Törökország, amely az Ottomán Birodalom bukása után alakult meg bár elismeri az atrocitások megtörténtét, de a tömeggyilkosság szót visszautasítják, ugyanis szerintük nem az akkori rendszer volt a hibás a történtekért. Az örmények, akik egykor a birodalomban éltek vagy megölettettek, vagy pedig menekülésre kényszerültek. Bár a tömeggyilkosságok egy évszázada történtek, egyes vezetők – köztük Condoleezza Rice államtitkár és Hillary Clinton – többször is betilttatta a Kongresszusban, hogy ezt a kifejezést használják a történtekre Törökország és Amerika közti „baráti kapcsolat” miatt.

De ez a „jó kapcsolat” véget ért, amikor Törökország offenzívát indított a szírek ellen az elmúlt hetekben.

A történelmi tragédiáról egyébként az „Ígéret” című film is készült, sőt az „elfelejtett holokausztként” is emlegetik azt.

A tömeggyilkosság elismerését 405-11 arányban szavazták meg. Kimondták, hogy a tragédia során 1,5 millió örményt öltek meg 1915 és 1923 között az Ottomán Birodalomban és, hogy Amerika segélyt nyújtott az örményeknek, görögöknek, asszíroknak, káldeusoknak, szíreknek, maronitáknak és más keresztényeknek. A közlemény azt is kimondja, hogy minden olyan törekvést, megnyilvánulást visszautasít a Kongresszus, amely azt állítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok tagadja az örmény, vagy bármely más tömeggyilkosságok megtörténtét. A változtatást Adam B. Schiff képviselő szponzorálta, bár több párt is támogatta azt.

„19 éve várok egy ilyen szavazásra, több ezer örmény-amerikai polgár pedig évtizedeket várt erre.”

– mondta a képviselő, aki a Washington Postnak azt is elmondta, hogy ezért a pillanatért már nagyon rég óta imádkoztak és dolgoztak.

(christianheadlines.com)

Forrás:hitradio.hu